Az extended reality, azaz kibővített valóság alatt a számítógépes technológia által létrehozott összes valós és virtuális kombinált környezet, valamint ember-gép interakció gyűjtőfogalmát értjük. Az elmúlt húsz évben az augmented (kiterjesztett), virtual (virtuális) és mixed (kevert) reality technológiák az innovációknak köszönhetően már az átlagember számára is hozzáférhetővé váltak – ezzel kvázi kiemelve a felhasználót számítógépének kijelzője elől. De mégis miben különböznek ezek egymástól?
AR, VR, MR – mik ezek?
A kiterjesztett valóság, vagy augmented reality interaktív digitális elemeket, például vizuális átfedéseket és haptikus visszajelzéseket kever a valós környezetbe. Az AR-alkalmazások általában telefon kamerájával rögzítik a valós világot, majd virtuális tárgyakat helyeznek rá, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy azokat az okostelefon képernyőjén lássák. Az AR-t azonban nem csak okostelefonos alkalmazásokon keresztül lehet megtapasztalni, a fogyasztók különböző szemüvegek vagy headsetek segítségével is kirpóbálhatják azt, írja a MediaFuture.
A lap szerint a kevert és virtuális valóság népszerűségének erősödése miatt az elmúlt években a kiterjesztett valóság kapta a legkevesebb figyelmet – ennek ellenére azonban kétségkívül ez az egyik leghasznosabb; nem utolsó sorban pedig a felhasználók szempontjából is a legkönnyebben hozzáférhető technológiáról van szó.
Előbbivel ellentétben a virtuális valóságot, vagy VR-t már csak egy VR-headset felvételével tudjuk megtapasztalni, ami magával ragadó virtuális valóságélményt nyújt számítógépes, háromdimenziós szimulációkon keresztül. A virtuális valóság egy teljesen mesterségesen létrehozott környezetet jelent, amelyet jelenleg elsősorban a média és a szórakoztatás, a játék és az egészségügy területén használnak.
A VR-headsetek teljesen kizárják a viselőt a valóságból, megváltoztatják azt, mit lát és mit hall a felhasználó. A headseteknek két fő típusát különb9ztetjük meg, a PC-hez csatlakoztatható headseteket (pl. PS VR első és második generációja, vagy a HTC Vive egyes modelljei) és az önálló headseteket (pl. Meta Quest, HTC Vive Focus)
A kevert valósággal, vagy MR-rel kapcsolatban úgy fogalmaz a MediaFuture, mint az előbbi kettő keveréke. Az MR lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy teljesen virtuális környezetet lássanak, de mégis interakcióba lépjenek az őket körülvevő valós világgal. Akárcsak a virtuális valóságba, úgy a kevert valóságba való belépéshez is egy erre készült eszköz felvételére lesz szükségünk, amik lehetnek holografikus eszközök (pl. Microsoft HoloLens) vagy immerzív eszközök (pl. Apple Vision Pro).
Mit hozhat a jövő?
Az elmúlt években elsősorban a Metának és a Quest-headseteknek köszönhetően a korábbi stagnálás fellendüléssé alakult, az Apple azonban februárban bemutatott készülékével biztosan felkavarja az állóvizet. Jelenleg az elsősorban játékra tervezett headsetek képviselik a piac legnagyobb részét, de a drágább, precízebb és prémiumabb készülékekre is egyre nagyobb az igény – vélhetően ezt a szegmenst fogja letarolni a Vision Pro.
A vállalat készüléke – ahogy azt korábban is említettük – új etalont állított fel a headsetek területén, aminek köszönhetően a gyártók vélhetően a következő években megpróbálják majd másolni azt; pontosan úgy, ahogy azt az iPhone, az iPad, az Apple Watch és az AirPods megjelenésekor is tették. Az előrejelzések szerint a következő időszakban a kibővített valóságra fordított kiadások Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban fognak a leggyorsabban növekedni, mindkét földrészen várhatóan megduplázódik a felhasználók száma, köszönhetően a lakosok stabilabb anyagi helyzetének; egy VR/AR/MR-szemüveg beszerzése ugyanis még mindig többszázezer forintos, bizonyos esetekben milliós kiadás is lehet.
(Borítókép: Egy nő a Microsoft HoloLens nevezetű készülékét viseli. / Fotó: Justin Sullivan/Getty Images)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·