Sebességet váltott az autóóriások lobbija: bukhat az unió terve

Az Európai Unió régóta „dédelgetett álma”, hogy a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célkitűzések egyik sarokköveként 2035-től nem lehetne belső égésű motoros autókat gyártani, illetve értékesíteni. Ezen vágyhoz hivatalos formula is társul, hiszen az Európai Parlament tavaly februárban megszavazta azt a jogszabálytervezetet, amely 2035-től kizárólag szén-dioxid-mentes üzemanyaggal működő autók gyártását és eladását engedélyezné, amivel betenné a kaput a belső égésű motoros autóknak.

A megállapodás értelmében a kivezetés fokozatosan történne: 2030-ig a 2021-es szinthez képest az új személygépkocsik esetében 55, az új kishaszongépjárműveknél pedig 50 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A teljes karbonsemlegességet pedig a 2035-ös céldátumig kell elérni.

(Orbán Viktor miniszterelnök a múltheti, gazdasági évnyitó beszédében épp ezt a konkrét példát emelte ki, miszerint az uniós vezetők sok esetben ideológia mentén hoznak döntéseket, amelyek mögül hiányoznak azok a hatástanulmányok, amikre a konkrét számadatokat, illetve céldátumokat építik.)

Az Index több ízben is foglalkozott a témával. Megírtuk, hogy nem eszik olyan forrón a kását, és korai még temetni a hagyományos autókat. Bár jelen állás szerint a 2035-ös céldátumot követően kizárólag nulla szén-dioxidot kibocsátó autókat lehet forgalomba helyezni, ám olyan autók is az utakra kerülhetnek, amelyek szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő belső égésű motorral vannak felszerelve. Főként a német autóipar lobbierejének köszönhetően ugyanis zöld utat kaptak az olyan alternatív technológiák, mint például a szintetikus üzemanyagok vagy a plug-in hibridek használata.

A németek vezetésével pedig új szintre lépett az európai autóipar lobbiereje, az ügy immár politikai színezetet is kapott – írja az Economx a Politico cikkére hivatkozva, amely egyenesen azt taglalja, hogy az autóipari lobbi vajon elsöpri-e Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A tradicionális autóiparért folytatott küzdelem tehát immár az európai parlamenti választások kampánytémái között is helyet kapott. A legnagyobb német ellenzéki párt, a konzervatív CDU – más országok jobboldali pártjaival egyetértésben – határozott állást képvisel a tiszta belső égésű motorok megtartásának ügyében. Finomhangolás helyett el szeretnék érni, hogy az EU törölje a belső égésű motorokra kivetetett 2035-tól hatályba lépő tilalmat.

Céljuk, hogy a világ élvonalában tartsák, és technológiasemlegesen fejlesszék tovább a német belső égésű motorokat, központi szerepet szánva a szintetikus üzemanyagoknak.

Nem eresztik a piacot

A németek által vezetett európai autóipar jogosan aggódik. A tavaly szeptemberi, müncheni IAA Mobility autókiállítást ugyanis az újhullámos – elektromos – ázsiai, főként kínai autók uralták. A kiállítók közel fele külföldi volt, ebből 41 százalék ázsiai. A rendezvényen megjelenő kínai márkák száma pedig két év alatt megduplázódott.

Kína másfél évtizeddel ezelőtt felismerte az elektromos járművekben rejlő potenciált, így erőforrásaikat erre a területre csoportosították ahelyett, hogy ledolgozzák a belső égésű motoros autók gyártása terén felhalmozódott jelentős hátrányukat. Hatalmas erőforrásokat fordítottak arra, hogy egy versenyképes gyártási szisztéma jöhessen létre az elektromos járművek terén. Ráadásul nemcsak Európára, de a tengerentúlra is komoly veszélyt jelentenek a kínai elektromos autók.

Az említett versenyelőnyt a hagyományos autóiparra építő gyártók is megtartanák. A Mercedes-Benz, vagy a többek között a Citroënt, a DS-t, a Peugeot-t, az Opelt, a Vauxhallt, az Abarthot, az Alfa Romeót, a Fiatot, a Lanciát és a Maseratit, valamint az amerikai Chryslert, Dodge-ot és Jeepet tömörítő Stellantis csoport ugyanis a belső égésű motoros autók esetében tettek világszinten elismert technológiai előnyre, így a jövőben is ezekre kívánnak támaszkodni.

A Stellantis jelezte is, hogy a valaha volt legnagyobb beruházást hajtja végre a dél-amerikai autópiacon: több mint 40 autót készülnek piacra dobni, valamint fejlesztik a benzinnel és etanollal működő motorokat. A csoport emellett a Hybrid Flex és Plug-in Hybrid Flex járművek fejlesztését is tervezi, amelyek akkumulátorral kombinálják a sokoldalú belső égésű motort, illetve legalább egy, teljesen elektromos autót is gyártanának a régióban. A beruházások 2025 és 2030 között valósulnak meg.

Luxuscikk az elektromos autót, utat tör a hibrid

Az elektromos autókkal kapcsolatban több aggály is felvetődött szakmai berkeken belül. Az Index két hosszabb elemzést is írt a témában.

De van egy ezeknél kézzelfoghatóbb aggály is, ez pedig az elektromos autók belső égésűekhez képest jóval magasabb ára.

Az elektromos autók luxuscikkek – mindaddig, amíg nem Kínából származnak, ahol a BYD bejelentette egy kis elektromos autó gyártását 9 ezer euróért (körülbelül 3,6 millió forint). Németországban viszont a legolcsóbb elektromos autó körülbelül 22 ezer euróba (körülbelül 8,7 millió forint) kerül, ami iránt nem túl acélos a kereslet, ezért Európában és az Egyesült Államokban is arra utalnak a jelek, hogy a gyártók lehető leggyorsabban visszatérnek a belső égésű motorok biztonságos menedékébe.

A mobilitásnak ráadásul van még egy igencsak fontos szegmense, a lokáció. Míg magyarországi viszonylatban Budapesten és vonzáskörzetében viszonylag jól hasznosítható egy elektromos autó (vagy épp az autómegosztók), addig egy vidéki kistelepülésen már kevésbé. És míg a fővárosban autó nélkül, illetve a különböző alternatívákat (tömegközlekedés, kerékpár, roller) kombinálva is könnyedén közlekedhetünk, addig egy olyan vidéki kistelepülésen, ahonnan napi szinten két buszjárat indul, létszükséglet az autó megléte. Az alacsonyabb kereseti lehetőségek mellett ráadásul a lakosság elenyésző része vásárol a hagyományosnál jóval drágább elektromos autót, amit ráadásul megfelelő infrastruktúra hiányában tölteni is nehézkesen tud.

El kell ismernünk, hogy a csak elektromosságra vonatkozó stratégia máris megbukott, és a belső égésű motorok betiltása rossz döntés volt. Az elektromos autók elfogadásával problémák vannak a fogyasztók körében, például drága és hiányzik a töltési infrastruktúra

– mutatott rá Jens Gieseke, a kereszténydemokraták európai politikai családja, az Európai Néppárt (EPP) főtárgyalója.

Arra, hogy a belső égésű, illetve elektromos autó a jövőben is jól megférhet egymás mellett, jó példa lehet a hibrid variáció. A New York Times arról számolt be, hogy a kiábrándító elektromosautó-eladások miatt a General Motors, a Ford Motor és a Volkswagen is csökkentette ambiciózus, elektromos autókkal kapcsolatos céljait, ezzel szemben a hibrid járművek értékesítése „robusztus”, ami egy új realizmusra utal.

(Borítókép: Németh Emília / Index)