Sok rendezvény halláskárosodást okozhat a gyerekeknél és ez befolyásolja a pszichés és kognitív teljesítményt

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb, a társadalmakra legnagyobb terhet rakó fogyatékosság a világon, a szakma törvényi szabályozást sürgeti, olvasható az MTA és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közleményében.

A gyerekeket visszafordíthatatlan hallásromlással fenyegetik a különböző szabadidős (gyerek)rendezvények, koncertek, mozik, színházak, illetve a nagy hangerejű zene rendszeres hallgatása a zenelejátszókon.

Az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOÁB) az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel (OPAKFI), a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának orvosaival, valamint és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülettel ezért utánajárt annak, hogy gyermek- és egyéb rendezvények milyen zajterhelést jelentenek, és javaslatot dolgoztak ki a rendezvények hangerősítésének szabályozásáról. 

A szakemberek a rendezvények hat színből álló kategóriabesorolását javasolják, amely szerint

• a zöld “megfelelő”, vagyis a maximum 75 dB(A) hangnyomásszintre vonatkozik, a sárga a “kis kockázatú” 75-80 dB(A)
• a narancs a “kockázatos” 80-85 dB(A)
• a piros a “nagyon kockázatos” 85-90dB(A), a sötétpiros a “veszélyes” 90-95dB(A)
• a bordó pedig a “nagyon veszélyes” szintre.

A zajterhelés a 25 mérésből hét esetben „veszélyes mértékű”, 6 esetben „megfelelő”, 13 esetben pedig „kockázatos” volt, azaz a 25 mérésből összesen 20 esetben lett volna szükség a gyermekek, illetve fiatalkorúak bizonyos mértékű (a zajterheléstől és célszerűen az életkortól is függő mértékű) védelmére.  Vagyis

a nagy hangerejű rendezvények kifejezetten gyakoriak

Mint a közleményben kiemelik, a zajártalom okozta halláskárosodás, ami aztán egy életen át kíséri az embert, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható, legfeljebb részlegesen kompenzálható hallókészülék segítségével. A hallószerv károsodásán kívül a zaj biopszichológiai negatív hatásai ismertek, ahogy a test számos funkcióját is befolyásolják, így például a keringést vagy az emésztést érintő megbetegedésekben is szerepük lehet.

A környezeti zaj nem csak félelmet kelt: befolyásolja a pszichés és kognitív teljesítményt, így a figyelmet és a tanulást, a motivációt, az iskolai teljesítményt is. Tehát az egyre növekvő hangerejű zenehallgatás tendenciájának megállítása és visszafordítása a jövő generációit érintő társadalmi ügy. Idősebb korban a halláskárosodás demenciához is vezethet.