Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. A Joe Biden elnök által hónapok óta szorgalmazott segélyterv 61 milliárd dollárt irányoz elő az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna számára. Az Ukrajnának szánt segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte Denisz Smihal ukrán kormányfő. A miniszterelnök szerint mindez több fegyvert jelent Ukrajnának egyebek között több légvédelmi eszközzel és nagyobb hatótávolságú lövedékekkel. A fennmaradó összeg egy részét, 7,8 milliárd dollárt az államháztartás támogatására szánják. További 1,57 milliárd dollárt gazdasági segélyként használnak fel, 400 millió dollárt pedig határvédelemre és aknamentesítésre fordítanak.
Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutató tanára az InfoRádióban arra emlékeztetett, hogy a kongresszus által megszavazott pénzügyi támogatásnak csak egy része, nagyjából a fele fordítható Ukrajna katonai képességeinek a fejlesztésére, a többi az amerikai hadsereg eddig felhasznált fegyverkészleteinek a pótlására fordítható.
A szakértő szerint a nagy kérdés az, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásból milyen katonai eszközöket lehet szállítani Ukrajnának, mert
a nyugati fegyvergyártásnak két kritikus keresztmetszete van, az egyik a tüzérségi lőszer, a másik pedig a légvédelmi rakéta,
ráadásul most ezekre szükség lehet a közel-keleti helyzet éleződése miatt, és Somkuti Bálint szerint a tajvani konfliktus veszélye sem múlt el.
"A Patriot és egyéb légvédelmi rakétáknál is kiderült, hogy a gyártási tempó nem elégséges egy ilyen ipari alapú háborúban. A Patriot rakétákból 550 darabot gyártottak 2022-ben, és egy-két éve még beletelik, amíg 650-re felemelik ezt a gyártási tempót, ami figyelembe véve, hogy mennyi repülő eszközzel támadja Oroszország Ukrajnát, egyértelműen nem minősíthető elégségesnek, hiszen minden egyes légvédelmi célra legalább kettő elhárító rakétát kell indítani ahhoz, hogy a találat jó eséllyel bekövetkezzen" – mondta a katonai szakértő.
A nagyobb hatótávolságú lövedékeknél szerinte még inkább várható tétovázás, mert az ukránok egyértelműen az ATACMS rakétákra tartanak igényt, amelyek a Himars rakétarendszer indítóbázisáról is kilőhetők, és rendkívül sikeresen támadták például az egyik Krím-félszigeti repülőteret, mert ezekkel az eszközökkel már orosz területen lévő célpontokat is támadhatnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már arról beszélt, hogy ezzel a támogatással képesek lesznek stabilizálni a helyzetet a harctéren, sőt vissza tudják venni a kezdeményezést, de Somkuti Bálint szerint ez erősen optimista vélekedés, mert nem csak az eszközökön múlik a kezdeményezés visszaszerzése, és úgy látja, az élő erő toborzásában súlyos problémái vannak az ukrán félnek. Emellett az ukrán hadsereg kezd kifogyni a páncélozott harcjárművekből, az önjáró lövegekből, de lemaradásban van például az elektronikai hadviselésben, és az elmúlt időszakban nem volt szó arról, hogy Ukrajna ilyen eszközöket kapna.
A most megszavazott támogatást ahhoz is érdemes viszonyítani Somkuti Bálint szerint, hogy Ukrajnának 3-5 milliárd euróra van szüksége minden egyes hónapban ahhoz, hogy az állam is működjön és a háború is folytatódjon. Ezért a mostani amerikai és a várható európai támogatás ellenére sem látszik az, hogy az év végéig hogyan lehetne biztosítani a küzdelem folytatását.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·