Miért csődöltek be az utóbbi években sorra a román biztosítók?
Jó pár botrány rázta meg az utóbbi években a román biztosítási piacot, elsősorban a kgfb-szegmensben élen járó társaságok sorozatos csődje miatt. Legutóbb az Euroins, előtte pedig a City Insurance, illetve az Astra és a Carpatica csődjétől volt hangos a sajtó.
A becsődölt biztosítók kivétel nélkül nagy játékosai voltak a kgfb-szegmensnek, és nem feltétlenül játszottak szabályszerűen.
A legalapvetőbb problémát azt jelentette, hogy az érintett biztosítók nagyon alacsony díjakkal dolgoztak a piaci részesedés és az ügyfélbázis növelése érdekében. Ez az üzletpolitika nyilván sok ügyfelet vonzott, viszont a rendszer egy idő múlva – az egyre több kárigény beérkezésével – fenntarthatatlanná vált.
A kgfb kötelező jellege nagyban segítette a piaci részesedés növelését, hiszen a kgfb tipikusan az a termék, amelynél a szerződők elsősorban az árazást nézik, vagyis a legolcsóbbat próbálják választani, hiszen a kártérítés egy harmadik fél javára történik, így a szolgáltatási színvonal kevésbé sarkalatos a szerződéskötőnek. Csakhogy a díjverseny könnyen megingathatja a piaci szereplők profitabilitását, majd a stabilitását is, amennyiben nem megfelelő kockázatkezelésen, esetleg nem etikus menedzsment attitűdön alapul. És pontosan ez zajlott le a román piacon.
Az Astra biztosító volt az első fecske
Az első ilyen jellegű problémák a román biztosítási piacon még 2014-re nyúlnak vissza, akkor a Dan Adamescu üzletember tulajdonában lévő Astráról röppentek fel olyan hírek, hogy mintegy 40 százalékkal alábecsülte a biztosítási kockázatokat, és erre alapozva a szükségesnél jóval alacsonyabb fedezettel működik (az üzletember 2017-ben hunyt el). Emiatt jelentős tőkeemelésre kötelezte a biztosítótársaságot a román pénzügyi felügyelet (ASF) és felügyeleti biztost rendelt ki a társaság élére.
Az akkor több mint hárommillió ügyféllel rendelkező társaság piacvezetőnek számított Romániában, a biztosítónak Magyarországon is volt fióktelepe és 200 ezer (főleg kgfb-s) ügyfele.
A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
2015 augusztusában aztán fizetésképtelenné nyilvánította az Astrát az ASF, és megvonta működési engedélyét, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. Az Astra kárkifizetésre jogosult ügyfeleit az állami garanciaalapból kárpótolták a román törvények által megszabott mértékben. Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31,2 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében.
2015 nyarán 3,7% volt a piaci részesedése Magyarországon a kötelező biztosítások piacán az Astra Biztosítónak, amelynek felszámolását végül 2016 elején rendelték el a román hatóságok.
Felkészült: Carpatica Asig
Vélhetően az Astra után maradó űrt szerette volna betölteni a piacon az akkor Ilie Carabulea üzletember tulajdonában lévő Carpatica (a kgfb egy olyan termék, ahol a rövid szerződéses lejáratok miatt gyorsan lehet piacot szerezni), csakhogy a román pénzügyi felügyelet az Astra csődje után nem sokkal, 2016-ban visszavonta a Carpatica Asig biztosító működési engedélyét is, és pénzügyi problémák miatt csődeljárást kezdeményezett a társaság ellen.
5,5 év börtön
Érdekes háttérsztori, hogy Ilie Carabulea, a Carpatica biztosító alapítója öt év hat hónap börtönbüntetést kapott 2017-ben egy korrupciós ügyben (2018-ban aztán feltételesen szabadulhatott), amelyben a Pénzügyi Hatóság (ASF) volt tisztviselői is érintettek voltak. A Carpatica Asig vezetőségének több tagja felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Carabulea ellen 2014 áprilisától indult bírósági eljárás, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság szerint a Carpatica biztosító nehéz pénzügyi helyzetben volt 2012-ben, és 11 millió eurós tőkeinfúziót igényelt. A társaság azonban azon munkálkodott, hogy az ASF ne szüntesse meg engedélyét és a biztosító időt nyerjen a talpraálláshoz. Carabuleat többek között bűnözői csoport létrehozásával, befolyással üzérkedéssel, vesztegetéssel, bennfentes információ felhasználásával, valamint magánaláírással elkövetett hamisításra való felbujtással vádolták.
A Carpatica Asig 2015-ben a hetedik legnagyobb biztosító volt Romániában, több mint 130 millió eurós bruttó díjbevétellel és 6,7%-os piaci részesedéssel. A társaság emellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szegmensben is a vezető piaci szereplők között volt.
A negatív esemény hatására a biztosítók elkezdték levonni a tanulságokat, és jelentős mértékű drágításba kezdtek. Részben az Astra, részben a Carpatica csődje után az átlagos piaci kgfb-díj átlagosan másfélszeresére, esetenként pedig többszörösére emelkedett Romániában, ami a fuvarozók és autósok széleskörű nemtetszését váltotta ki. Erre reagálva Dacian Ciolos akkori miniszterelnök bejelentette, hogy hat hónapra befagyasztják a kötelező biztosítások díját, és később új kgfb-törvényt fogadtak el.
A City Insurance is bebukott
A City Insurance a következő években gyorsan növekedett, kihasználva az addigi két legnagyobb biztosító csődjét. Pár év alatt komoly állományokat épített fel a szegmensben, csakhogy itt is kibuktak a bajok: a feltárt adatok egyrészt mély pénzügyi egyensúlyhiányra utaltak, az agresszív értékesítési politikán keresztül felgyorsult piaci részesedésnövekedés a cég helyzetének gyors romlásához vezetett. 2021 szeptemberében aztán csődközelbe került, végül pedig csődbe is ment az akkor legnagyobb romániai biztosítónak számító társaság, miután a holland I3CP Holding BV kisebbségi tulajdonos nem fizette ki a remélt 150 millió eurót a román hatóságok által elvárt tőkeemeléshez.
A City Insurance a Vivendi International S.R.L román vállalat tulajdonában volt akkor, amely mögött a román sajtó szerint Adrian Nastase volt román miniszterelnök sógora, Dan Odobescu állt.
A City Insurance főleg a gépjármű-felelősségbiztosítások piacára összpontosított, ahol 45 százalékos részesedést szerzett, de a teljes biztosítási piacon is elsőnek számított akkori 20 százalékos részesedésével.
A legfrissebb eset: Euroins
Hamar az élre tört ezt követően a kgfb-szegmensben az Euroins, de ez a biztosító sem úszta meg, 2023 márciusában a román hatóságok visszavonták a biztosító engedélyét. Az Euroinsnak 2,19 milliárd lejes forrásbevonásra lett volna szüksége, azonban a tulajdonos Eurohold bolgár csoport nem teljesítette ezt a tőkeinjekciót. A hatóságok szerint a társaság saját tőkéje nem volt elegendő az összes kötvénytulajdonossal és viszontbiztosítóval szembeni potenciális kötelezettségek fedezésére.
A biztosítónak nagyjából 2,5 millió ügyfele volt az országban és a kötelező biztosítások terén az adott pillanatban piacvezetőnek számított.
Az Euroins bedőlésének is meglett a hatása, a bukaresti kormány 2023 áprilisában befagyasztotta a következő hat hónapra, később pedig év végéig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díját, időközben pedig a pénzügyi felügyelet (ASF) megkezdte egy törvénymódosító javaslat kidolgozását a gépjármű-biztosítások piacának stabilizálása érdekében, amelynek elemeit pár hete szavazta meg a törvényhozás.
A román kgfb-törvény és az újdonságok
Ahogyan itthon, úgy Romániában is kockázati kategóriánként (például: autó teljesítménye, sofőr életkora, lakóhelye stb.) határozzák meg kgfb-díjaikat a biztosítótársaságok. A végső biztosítási díj függ a referencia-időszakban keletkezett kárelőzménytől, vagyis a bonus-malus rendszer szerinti besorolástól.
Jelenleg a bonus-malus rendszer 9 bónusz osztályból (B) és 8 malus osztályból (M) áll. A biztosított maximális kedvezménye (bónusza) 50%, míg a maximálisan fizethető kötbér (malus) 80%. A malus megállapításánál a kár megfizetésének időpontja a fontos, nem pedig a keletkezés időpontja. A B0 osztályt egy új kötvénytulajdonoshoz rendelik, akihez még nem fűződik káresemény. Minden osztály kgfb-díja bizonyos százalékos csökkentésnek, illetve százalékos emelésnek felel meg a B0 alaposztályhoz képest.
Idén márciusban új módosításokat fogadtak el az eddigi kgfb-törvényhez, ezek közül a fontosabbak:
Önrész – A CASCO-hoz hasonlóan a kgfb esetén is bevezetik az önrészt, amelynek mértéke a szerződésben megállapított, a biztosítók által a biztosított kérésére kötelezően felajánlott fix összeg, amelynek összegét biztosító határozza meg a biztosított fizetési képessége alapján, és amelyet ő fizet ki a biztosítónak olyan biztosítási eseményre, amelyre kártérítést fizettek. Ez esetben az önrészfizetési kötelezettség nem haladhatja meg a biztosító által fizetett kártérítés összegét, még akkor sem, ha a szerződésben megállapított önrész ennél magasabb; ebben az esetben a biztosító önrészes és önrész nélküli ajánlatot is ad.
Részletfizetés - A 12 hónapos időtartamra megkötött szerződések esetén a biztosítási díj teljes egészében, vagy akár havi, negyedéves és féléves részletekben is kifizethető. Ez esetben a szerződés akkor is hatályos, ha a biztosítási díj a megállapított határidőig nem lett kiegyenlítve, ha a biztosító nem élt a szerződés felmondási jogával.
Megelőlegezhető kártérítés - a károsult kérelmére a kártérítés előre fizethető a megrongálódott vagyontárgy javítására, feltéve, hogy a kártérítés teljes összege nem haladja meg a 400 eurónak megfelelő lejben kifejezett összeget.
Mindeddig 1000-től 2000 lejig terjedő pénzbírsággal sújtották azokat a gépjármű-tulajdonosokat, magánszemélyeket vagy jogi személyeket, akiknek nincs kötelező biztosításuk. Most viszont új szankciókat is elfogadtak a kötelező biztosítás hiánya esetén, ennek mértéke:
- személygépkocsinak minősülő járművek esetén - 2000 lej (mintegy 158 ezer forint);
- személyszállító járművek esetében, beleértve a villamosokat is 7000 lej (mintegy 553 ezer forint);
- áruszállító járművek esetében (a) 3,5 tonna vagy azzal egyenlő legnagyobb megengedett össztömegre – 5000 lej (mintegy 395 ezer forint); (b) 3,5 tonnánál nagyobb és 12 tonnánál kisebb vagy azzal egyenlő megengedett legnagyobb össztömegre – 7000 lej (mintegy 553 ezer forint); (c) amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 12 tonnát – 15 000 lej (mintegy 1,185 millió forint);
- a fent meghatározottaktól eltérő járművek esetében – 1000 lej (mintegy 79 ezer forint).
További fontos változás, hogy míg eddig egy hónaptól 12 hónapig terjedő időtartamra lehetett kgfb-szerződést kötni, az új szabályok szerint ez csak 3, 6 vagy 12 hónapos időtartamra jöhet létre.
2023-ban a garancialap által kifizetett kártérítés összesen mintegy 872 millió lej volt, ennek mintegy 91%-a kgfb-szerződésekhez kapcsolódó összeg.
A garanciaalap 2016-2023 között a fizetésképtelenné váló cégek részére összesen 2,55 milliárd lej kifizetést teljesített.
Az alábbi ábrán összegyűjtöttük, hogy a csődbe ment biztosítók esetén 2023-ig milyen kárkifizetéseket tett a garanciaalap:
A román biztosítási piac friss számai
Romániában nem beszélhetünk jelentős biztosítási piacról, miután a piac mérete 2023-ban a GDP mindössze 1,35%-át tette ki. A román biztosítási piac az uniós országok között a legkisebbek közé tartozik, a tavalyi adatok szerint a románok 1102 lej (vagyis mintegy 87 ezer forint) összeget fordítottak biztosításra, igaz, ez meghaladja az egy évvel korábbi 959 lejt.
Az, hogy többet költöttek biztosításra, nem feltétlenül jelenti azt, hogy tudatosabbak lettek a románok ezen a téren, hiszen a korábbi csődesemények egyik következménye éppen a kgfb-díjak emelkedése volt. Bár ezen átmenetileg „segítettek” a díjak befagyasztására tett kormányzati lépések, a díjak maximálása nem mindig célravezető, mivel a korlátozási időszakot követően a díjak még nagyobb mértékben emelkedhetnek, ha a biztosítótársaságok valahogy szeretnék visszahozni a nem realizált nyereséget, a kötelező biztosításon kívüli díjakról nem is beszélve.
2023. december végén 25 biztosítótársaság rendelkezett engedéllyel a biztosítási piacon való tevékenység végzésére, közülük 13 kizárólag nem-életbiztosítási tevékenység, 6 csak életbiztosítási tevékenység folytatására jogosult, és további 6 társaság pedig kompozit biztosítóként működhet.
A román biztosítók 2023-ban mintegy 18,2 milliárd lej bruttó díjbevételt értek el (ebben benne van az Euroins Romania 2023. első negyedéves díjbevétele is), ami az előző évihez képest mintegy 10%-kal nőtt:
- a nem-életbiztosításokhoz (vagyon- és felelősségbiztosítás) kapcsolódó bruttó díjbevétel 15,2 milliárd lejt tett ki, ami 2022-hez képest mintegy 10%-os növekedést jelent;
- az életbiztosítások bruttó díjbevétele pedig körülbelül 3 milliárd lej volt, ami 12%-kal több, mint 2022-ben.
Az ASF jelentése szerint a romániai biztosítási piacot közepes-magas fokú koncentráció jellemzi. 2023-ban a teljes bruttó díjbevétel mintegy 91%-a az alábbi 10 biztosítónál csapódott le:
A gépjármű-biztosításoknál a bruttó díjak értéke 2023-ban 13 milliárd lej körül alakult, amelyből 28% a választható és 72% a kötelező biztosításból folyt be. Tavaly összesen mintegy 8 millió kgfb-szerződés volt a román piacon, ami 12%-os növekedést mutat az előző évhez képest.
A román felügyelet adatai alapján 2023. december 31-én hét biztosítónak volt engedélye kgfb-tevékenységre, ezek az
- Allianz-Ţiriac,
- az Asirom Vienna Insurance Group,
- az Eazy Asigurări,
- a Generali Romania,
- a Grawe,
- a Groupama és
- az Omniasig Vienna Insurance Group.
A kötelező biztosítások piacán továbbá két fióktelep működik tevékenységi engedéllyel: az Axeria IARD és a Hellas Direct.
A kgfb-piac koncentrációja 2023-ban is magas maradt, a három legnagyobb biztosító társaság kezében van a romániai kgfb-portfólió mintegy 57%-a.
A koncentráltság mértékében legalább valamekkora csökkenés tapasztalható a korábbi időszakokhoz képest, a fióktelepek részesedése 2023-ban kumuláltan már elérte a 14,5%-ot.
Az adatokból kiderül, hogy a biztosítótársaságok által fizetett bruttó kártérítések értéke 2023-ban 3,1 milliárd lej volt a kgfb-szegmensben,
ez 40%-os kárhányadot jelent, ami alacsonynak mondható, vagyis a kgfb-tevékenység kockázatai a korábbi évekhez képest jelentősen csökkentek a román piacon.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·