Sosem látott kamatterhek rogyasztották meg az államkasszát februárban

1 hónap ezelőtt 6

Bő két hete tudni lehet, hogy februárban rekordot jelentő hiánnyal (–1758,4 milliárd forinttal) zárt a költségvetés, így a magyar állam egyenlege két hónap után mínusz 1704 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztérium most közzétette a részletes adatokat, amikből kiderül, milyen főbb tényezők vezettek a sosem látott deficithez, amire persze lehetett számítani: a pénzügyi és gazdasági kormányzat vezetői (Varga Mihály és Nagy Márton) már korábban jelezték, hogy az idei költségvetés is ment a kukába, a tervezett 2,9 helyett nagyjából 4,5 százalék lesz a deficit.

A költségvetési törvényt azonban eddig nem módosították – ellenben már készítik elő a 2025-öset, mintha az elmúlt évek tapasztalatai alapján lenne bármi értelme a korai büdzsékészítésnek –, így nyomon követhető, hogy a tervekhez képest hol vannak a legnagyobb elcsúszások. Bár a legtöbb költségvetési tételnek időarányosan más a lefutása az év egyes hónapjaiban, a nyugdíjkiadásokat például épp februárban jócskán megdobja a 13. havi nyugdíj kifizetése, zsinórmértékként mégis ki lehet indulni abból, hogy február végéig nagyjából az év 16,6 százaléka telik el. Azaz ha egy költségvetési tétel időarányosan magasabban áll, akkor az túlteljesült – ami jó, ha bevételről van szó, rossz, ha kiadásról –, ha ennél alacsonyabban van, akkor alulteljesült, ami meg akkor jó, ha kiadásról van szó, és akkor rossz, ha bevételről.

Mivel a február a rekordhiányról szól, sejteni lehetett, hogy az alul- és túlteljesülések legrosszabb kombinációja valósult meg: a bevételek időarányosan inkább elmaradtak a 16,6 százaléktól, míg a kiadások fölötte vannak. Most pedig már tudjuk is, hogy épp ez történt. Az államháztartás bevételei az éves előirányzat 15,6 százalékán állnak, vagyis egy százalékponttal az időarányos alatt vannak – igaz, tavaly február végén csak 14,7 százalékon voltak –, miközben a kiadások 18,8 százalékon teljesültek (ez nagy romlás a tavalyi első kéthavi 16,8 százalékhoz képest).

A bevételek közül a legnagyobb problémát idén is az áfa jelentheti. A Pénzügyminisztérium már tavaly is jócskán elszámolta magát, amikor az áfáról volt szó, majdnem 8000 milliárd forinttal kalkuláltak, de 7000 milliárd se lett. Idén már 8574 milliárd a cél, ami a tavalyi bevételeknél nagyjából 23 százalékkal magasabb.

Ehhez képest az első két hónapban csak 1029,6 milliárdnyi bevétele volt az államnak áfából, ami 12,5 milliárdos elmaradás a pocsék 2023-ashoz képest is.Igaz, ez főleg abból fakad, hogy januárban rosszabbul alakultak a bevételek, februárban már kissé sikerült meghaladni az elképesztően alacsony tavalyi szintet – de a tavalyelőttit még nem, miközben azóta volt egy igen jelentős inflációs hatás. Ezzel együtt tény, hogy két hónap alatt az előirányzott áfának csak a 12 százaléka folyt be (tavaly két hónap után majdnem 15 százalék volt ez az érték).

Az áfa mellett alacsonyan alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek is, február végéig az éves cél mindössze 9,1 százaléka teljesült, az uniós programok bevételei is csak 11,3 százalékon vannak, az államháztartás alrendszereiből érkező bevételek 5,5 százalékon állnak (igaz, ez utóbbi és a vagyonnal kapcsolatos bevételek is jobban alakultak időarányosan, mint tavaly). A gazdálkodó szervezetektől származó bevételek összegszerűen alig haladták meg a tavalyit (469 milliárd a 461 milliárd után), így ezen a soron is csak 12,2 százalékos a mutató.

De az igazi csapásokat nem is a bevételi, hanem a kiadási oldalon szenvedte el a költségvetés. Ahogy azt tudni lehetett, a korábbi időszakban nagyon magas hozammal eladott lakossági állampapírok árát a februári kamatfizetéssel most állja a büdzsé.

A bevételek és a kiadások egyenlegeként adódó 760,9 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 438,6 milliárd forinttal lett több az előző évinél. Bár a növekedés a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható, ez a növekedés így is kiugró, hiszen tavaly április végére sem érte el a 760 milliárdot az éves nettó kamatkiadás (ami már január végén is jóval meghaladta a 2023-as szintet).

A jelentésében a PM egyébként megjegyzi: „a kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került”.

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások kiadásai meghaladták a 403 milliárd forintot, ez csaknem egyötöde az éves előirányzatnak. Ezen belül a közüzemi szolgáltatások támogatása – az úgynevezett rezsicsökkentés állami költsége – 334,1 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 36,4 százaléka, bár így is alig több mint fele a tavalyinak.

A nyugdíjkiadások február végére 1422,347 milliárd forintot értek el, ez nagyjából 140 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A nyugellátások egész évre tervezett összegének 23,6 százaléka, vagyis csaknem negyede ment el két hónap alatt – igaz, a 13. havi nyugdíjfizetés miatt valójában az éves nyugdíj-előirányzat 3/13-nyi részét fizette ki idén eddig az állam (így az időarányos kiadást csak néhány tízmilliárddal lépte túl).

Ha már társadalombiztosítás: miközben a nyugdíjakra bőven költ, az egészségüggyel továbbra is szűkmarkúan bánik a kormány, nem csoda, hogy a kórházak adósságállománya ismét 100 milliárd forint fölött van. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai csak az éves előirányzat 16,1 százalékán állnak, ezen belül a gyógyító-megelőző kiadásoké 15,1 százalékon teljesült. (A gyógyító-megelőző kiadások kategóriájába tartoznak az egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott gyógyászati vagy prevenciós ellátások, így többek között a szűrések, a diagnosztikai vizsgálatok, a műtétek és azt követő kórházi kezelés, a szakápolás, a fizioterápia vagy éppen a gyógyszerrendelés.) Február végéig mindössze 386,29 milliárd forintot költött erre az állam, ami csupán 5,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, vagyis a tavalyi extrém magas infláció miatt

reálértéken több mint 11 százalékos csökkenést jelent az egészségügyre fordított költségvetési kiadás.Szintén visszafogottan költ az állam lakástámogatásokra: a tavalyi 444,7 milliárd után erre az évre csak 181,7 milliárd forint volt az előirányzat, és abból is csak 21,3 milliárdot költöttek el (ez 11,7 százalék). Családügyi és normatív támogatásokra 187 milliárd ment el két hónap alatt, ez csupán 3,9 százalékkal több, mint tavaly.

Van viszont olyan költségvetési tétel, kettő is, amiken nem spórolt az állam: saját magán.

A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok soron folytatódik az évek óta megszokott gyakorlat: az egyre több feladat- és hatáskört felhalmozó állam minden évben egyre kevesebbet próbál magára költeni, de végül a kiadások rendre bőven meghaladják az előirányzottat. Ezek után az állam a következő évre ismét spórolni tervez, és ismét sikertelenül.

Tavaly végül 7920 milliárd forint ment el erre a célra a tervezett 5800 milliárdnál is kevesebbel szemben. Már az egyfajta józanságot mutat, hogy ezek után az előirányzat legalább azt a 7000 milliárdot átlépte, ami alá 2020 óta nem tud lemenni ez a kiadás, de így is alacsonyabb volt 700 milliárddal a tavalyi tényleges kiadásnál. Majd bekövetkezett azt, ami szokott: két hónap alatt már 135 milliárddal többet költöttek el erre, mint tavaly.

Ha az úgynevezett szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokat is hozzácsapjuk, még sötétebb a kép: idén már 17 százaléknál járnak a kiadások, és 400 milliárddal több mint el, miközben az éves előirányzat 1555,88 milliárdos csökkenésről szól.

Még durvább az, ami az állami vagyonnal történt. Ahogy korábban írtam, az azzal kapcsolatos befizetések a kasszába mindössze 9,1 százalékon állnak február végén (ez 34,89 milliárd forintot jelent), összegszerűen alig haladják meg az előző évit. Nem így a kiadások. Erre az évre 534,136 milliárd forintnyi, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadást tervezett a költségvetés – ebből február végéig, tehát mindössze két hónap alatt 512,584 milliárdot el is költött. Ennek nagy része, csaknem 370 milliárd januárban teljesült, de februárban is elment több mint 140 milliárd. Két hónap alatt tehát az egész éves terv 96 százalékát elköltötték erre, azaz

ha bármi elromlik, megreped az állami vagyonból, ha lepattogzik valahol az állami vagyon zománca, azt tessenek megragasztani, meghegeszteni, kézzel visszafestegetni, mert erre az évre már csak 22 milliárd forintunk maradt.Vagyis annyi maradt volna, ha az idei komolyan vehető költségvetés lenne.