Geopolitikai feszültségek, háborúk, recessziós félelmek, újra éledező infláció. Kockázatokból körülöttünk van bőven. Hol látod az alapproblémát, ami a befektetési környezetet is meghatározza?
Az elmúlt években nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országban megnőtt a költségvetési hiány. Véleményem szerint leginkább ez okozza azokat a feszültségeket, amikkel a döntéshozóknak szembesülniük kell. Külön kiemelhető az USA költségvetési hiánya, ami 7 százalék fölé emelkedett, ám a helyzet abszurditását mutatja, hogy ettől még minden kiválóan működik, és a dollárba vetett bizalom ugyanolyan erős, mint korábban volt. Érdekes, hogy Észtország és Finnország is deficitessé tudott válni, pedig ezek hosszú évtizedeken keresztül mindig egyensúlyban vagy jelentős pluszban voltak, ezzel szemben például egyes országok, mint Ciprus, Portugália vagy Görögország egyensúlyban tudták tartani a költségvetésüket. Egy felmérés szerint a világ legfejlettebb 35 országában 2017-19 között mindig többletet mutatott a költségvetési egyenleg, ám ez az elmúlt évben 2,5 százalékos mínuszba került. Volt egy nagyon hosszú időszak a világgazdaságban, ami jelentős növekedéssel, már-már egészségtelenül alacsony kamatok mellett zajlott. Erre érkezett meg a covid és a háború és mindkettő jelentős hatással volt arra, hogy a költségvetési egyenlegek felborultak.
Ezzel párhuzamosan csökkentek az adóbevételek, így például a nyereségadók, az ingatlanokból származó adóbevételek, valamint tovább csökkent a fogyasztás mely az ehhez kapcsolódó állami bevételeket is csökkentette. A gazdaság lassulása miatti elbocsátások a munkabérekhez kapcsolódó adóbevételek csökkenését okozták. Érdekes módon még mindig érezhető a covid hatása is, pl. Németországban 2023 közepén vezették ki teljesen a kkv-k támogatását, Ausztráliában pedig még mindig fizetnek kiegészítő támogatásokat, az USA-ban pedig még mindig adnak adókedvezményt olyan vállalkozásoknak, amik a covid alatt megtartották a munkahelyeket. Ezek mind bevételcsökkentő és egyensúlytalanságot teremtő tényezők. Olaszország is bevezetett egy olyan speciális ösztönzőt a háztartásoknak, ami energiahatékonysági és környezetvédelmi beruházásokra fordítható, eddig a GDP közel 10 százalékát, 200 milliárd eurót fizették ki ezekre és még mindig tart a program. Valahol érthető, hogy az akkori egészségügyi, társadalmi helyzetben mindenki túltolta ezeket, de erre jött a háború kirobbanása, ami azonnal a védelmi kiadások növekedését, illetve az energiaárak hirtelen elszállását okozta. A zöldenergia-támogatások, bizonyos országok esetében energiakészletek felhalmozása vagy áttérés másfajta energiatermelésre – ezek mind költségvetési problémákat okoztak.
A költségvetési egyensúlytalanság negatív hatásai viszont nem nagyon tükröződnek a piacokon.
Így van, a piacok még jól teljesítenek. Az inflációs bérnövekedés miatt egyrészt a lakosság bevételei nőttek, az intézmények profitáltak a magas kamatokból így az ingatlanpiactól való elfordulás miatt volt lehetőség értékpapírokba fektetni. A lakosság természetesen kevesebbet fogyasztott, mint korábban, ám nem csak a jövedelmi helyzet csökkenése miatt, hanem az egyre romló várakozások miatt is. Ez a helyzet meg tud nyugodni, és várhatóan a megtakarítások bizonyos szintre való feltöltésével a fogyasztás is valamelyest jobban tud nőni. Ezzel együtt a piacok is kezdenek majd jobban teljesíteni, nőhetnek az ehhez kapcsolódó adóbevételek. A jó hír az, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók kezdenek szembe nézni a problémákkal és egyre több helyen kiemelt téma a költségvetési egyensúly helyzete, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban is komolyabban foglalkoznak ezzel. Az egyetlen ország, ahol nem, az az Egyesült Államok, hiszen ott éppen választások jönnek, így Trump és Biden egymásra licitálva jelent be különböző adókedvezményeket, hogy minél több szavazatot gyűjtsön. Nyilván ezek a hatások előbb-utóbb eltűnnek és ha ezzel párhuzamosan sikerül a kamatszintet és az inflációt is csökkenteni, akkor vissza tud térni egy egészségesebb nemzetközi költségvetési helyzet.
Meredeken emelkedtek az elmúlt években a jegybanki alapkamatok világszerte, a kockázatmentes befektetéseken is magas nominális kamatokat lehetett elérni. Ez hogyan alakította át a hazai megtakarítási piacot?
A magas kamatszint több csatornán keresztül hatott a befektetésekre, de alapvetően örvendetes dolog, hogy a kötvények felkerültek a befektetők horizontjára, és nemcsak az államkötvények, amik egyre magasabb hozamot fizettek – Magyarországon kiemelkedően magasat – hanem a vállalati kötvények is. Ezek egyrészt nagyon fontos elemei a vállalatfinanszírozásnak, másrészt a befektetési portfóliók diverzifikálásának is fontos eszközei. Ezáltal át is alakultak a portfóliók, sőt a befektetési alapok piacán is előtérbe kerültek a pénzpiaci alapok, a kötvényalapok, azok a termékek, amik a nulla százalékos kamatkörnyezetben teljesen érdektelenné váltak a befektetők számára.
Az elmúlt időszakban viszont már jelentősen csökkentek a kamatok a lakossági állampapíroknál. A befektetők viszont hozzászoktak a magas kamatokhoz, hogy kockázatmentesen 15 százalékot vagy annál is magasabb hozamot lehet elérni. Mennyire tapasztaljátok ezt a fajta hozaméhséget?
Valóban, ez egy jellemző illúzió volt az elmúlt időszakban. Az emberek hozzászoknak akár egy alacsony, akár egy magas kamatszinthez, miközben a piaci körülmények már megváltoztak. Amire pedig megszokják a megváltozott (jelen esetben magasabb) kamatszintet, akkor az már nem elérhető számukra. Korábban azzal kellett küzdeni, hogy mindenki fektesse be a pénzét, ne hagyja parlagon, most pedig arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy nem a 10-12 százalék a normalitás, hanem a 6-7 százalék. A 3-4 évvel ezelőtti hozamokhoz képest ez még mindig óriási előny, de az ehhez való gyorsabb befektetői alkalmazkodás edukáció kérdése is. Ebből a szempontból nagyon sokat fejlődött a hazai magánbefektetői réteg. Amikor nem volt kamat, mindenki ingatlanba próbálta fektetni a pénzét vagy egyéb alternatív termékekbe, melyeknél gyakran túl nagy kockázatot vállaltak túl kicsi hozamért cserébe. A hozamemelkedéssel és az árfolyamok volatilitásának növekedésével párhuzamosan elkezdték megérteni a különbséget az időtávok és az különböző devizákban denominált befektetések között, és sokkal tudatosabbak lettek az alacsony kockázatú befektetések tekintetében is.
Mik most a népszerű termékek? Mit keresnek az ügyfelek?
Az Equilor régóta nagyon széles befektetési palettát nyújt az ügyfeleknek. A világ szinte összes részvényét, a legtöbb nemzetközi kötvénypiac termékeit, ETF-eket és hazai befektetési alapokat is tudunk ajánlani. Euróban, dollárban is nagyon érdekes termékeket lehet találni Dél-Amerikától Ázsiáig, ezzel magasabb hozamot lehet elérni, ha valaki esetleg kevesli a 7 százalékos forint kamatokat. Természetesen magasabb hozamú vállalati forintkötvények is elérhetőek, melyek ennél némileg jobban teljesítenek, és a kockázatuk is vállalható.
Az elmúlt hónapokban újra trendszerűen gyengül a forint. Mennyire fontos téma ez az ügyfeleiteknél? Milyen termékeket keresnek, ti miket kínáltok a forintgyengülés ellen?
Ha valaki nem bízik a forintban, mindenképpen devizabefektetés felé kell fordulnia, hiszen ott is lehet reálhozamot elérni. Az ügyfelek kockázati étvágyától függően elsősorban vállalati kötvényeket vagy magyar forinteszközökkel, akár állampapírokkal biztosított határidős devizaügyleteket javaslunk, ahol ki lehet használni a devizapiacok változásait úgy, hogy közben az alapösszeg is kamatozik.
Az Equilor hagyományosan nagyon erős a derivatív és opciós termékekben, ráadásul a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójának egyetlen tagja, így ezen a téren is széles termékpalettát tudunk biztosítani. Bármennyire is azt gondoljuk, hogy még mindig van komparatív előnye a forintbefektetéseknek, ha egy ügyfél máshogy gondolja, akkor direkt devizaalapú befektetési alapokból, vállalati kötvényekből, vagy részvényekből álló portfóliót javaslunk. Bár elég sok részvénypiac túlárazottnak tűnik most, de mindig akadnak olyan szektorok és befektetések, amiket vételre tudunk ajánlani.
Több folyamat, például az emelkedő nyersanyagárak is abba az irányba mutatnak, hogy a korábbi évtizedeknél magasabb inflációjú környezet vár ránk. Mit ajánlotok az ügyfeleknek az infláció negatív hatásainak kivédésére?
A mi ügyfélkörünk is jellemzően forintban gondolkodik, és azért választ devizás eszközöket, mert a forint árfolyamából fakadó kockázatokat szeretné valamilyen módon ellensúlyozni. Elérhetőek még inflációkövető állampapírok, melyek szerintem jó megoldást jelenthetnek erre, illetve olyan ágazatok, amik az infláció változásával hasonlóan termelnek profitot, ilyen pl. a pénzügyi szektor.
Forró téma most a kripto, a jegybanki kamatcsökkentések és a fokozódó befektetői kockázatvállalási hajlandóság újra a kriptoeszközök felé terelte a befektetőket. Mennyire jellemző a kriptobefektetés a magyar ügyfeleknél? Milyen kriptotermékeket tudtok nekik kínálni?
Ahogy látom a közgazdászok között a kriptovaluták befektetési eszköz jellegével kapcsolatban még mindig jelentős kétségek vannak. A szakértőkkel együtt még mindig nem látjuk tisztán, hogy milyen célra és milyen módon lehet ezeket az eszközöket használni. Egyfajta intézményesülés már megtörtént nemzetközi szinten ebben a tekintetben és spekulatív tőzsdei eszközként az ezekből képzett termékek, pl. ETF-ek szabályozott és strukturált formában elérhetők a befektetők számára. Ezeknek bizonyos köre nálunk is kereskedhető például a ProShares vagy a Blackrock bitcon alapú termékei. Ezek az ETF-ek kisebb kockázatot jelentenek, abban a tekintetben, hogy el lesz-e számolva az ügylet, meglesz-e a termék mögötte, biztos, hogy hozzá fogok-e férni, amikor akarok – hiszen itt egy nagy intézmény garantálja ezeket. Ettől persze maga befektetés nem lesz kisebb kockázatú, de talán egy évtized alatt eljuthatunk arra a szintre, hogy ezek egyfajta tartalékként, proxyként, speciális tranzakciós célra vagy bizonyos típusú kockázatok kezelésére alkalmas eszközzé tudnak majd válni. Nem igazolódott be az a korábbi várakozás, hogy a kriptodevizák és a tőkepiacok negatív korrelációja miatt, a kriptoeszközökbe történő befektetéssel csökkenteni lehetne a portfolió kockázatát, mert mint kiderült, ezek hasonlóan mozognak a hagyományos piacokkal. Az látszik, hogy kezdenek integrálódni a hagyományos intézményi rendszerbe, melynek oka, hogy már meg vannak a támogatói, főleg azok között, akik ezeket a struktúrákat működtetik.
Részben a mesterséges intelligencia őrület húzta felfelé az elmúlt hónapokban a tőzsdéket. Mennyire tartós trendről van szó?
Az MI fejlődése az információ technológia fejlődésével tudott ilyen szintre jutni, az adattárolási és adatfeldolgozási képesség elérte azt a szintet, ami már olyan sebességgel és komplexitással tud újabb programokat vagy digitális termékeket létrehozni, amire korábban nem volt példa. Az egyes technológiák növekedési lehetőségeivel kapcsolatban elmúlt 20-25 évben többször megtapasztaltuk azt, hogy az elején jóval nagyobbak a várakozások, mint amit valójában tudhat az adott technológia, és ahogy telik az idő és ezek a várakozások lassabban teljesülnek úgy lesznek egyre pesszimistábbak a befektetők és elkezdik alábecsülni a technológiával elérhető változásokat. Azaz először túlbecsülik a technológia jelentőségét, utána pedig alábecsülik. Itt vannak azok az inflexiós pontok, amikor a piac túl tud szaladni akár pozitív, akár negatív értelemben a reális növekedési pályán.
Most egy óriási robbanásnak vagyunk a szemtanúi, de az informatikusoknak ez nem tűnik akkora robbanásnak, hiszen ők évek, évtizedek óta foglalkoznak ennek a fejlesztésével. Csak most jutottak el oda, hogy olyan termékeket, szolgáltatásokat tudnak fejleszteni, amik egy átlagember vagy egy átlagos tőkepiaci szakember számára is megdöbbentő, de csak azért, mert eddig még nem foglalkoztak vele. Azt gondolom, hogy az MI jelentős transzformációt fog okozni a gazdaságban, ugyanolyat, mint a robbanómotorok vagy az internet fejlődése, vagy amikor a pénz aranystandardja megszűnt. A befektetők sok tőzsdei cégnél túl sokat hittek bele a növekedési lehetőségekbe és vannak ahol alulbecsülték ezeket, de az biztos, hogy mindenkire hatással lesz, ahogy korábban az internet is.
Biztos, hogy a mi szolgáltatásaink között is lesznek olyan termékek, amikben ezt használni fogjuk, de szerintem ez sokkal simábban és kevésbé érezhetően fog beszivárogni az életünkbe, például ahogy most már a keresőmotorokban is benne vannak. Észre sem fogjuk venni, ahogy az autókban, a mobiltelefonokban vagy az általunk igénybe vett külső informatikai szolgáltatók tevékenységében ez hasznosításra fog kerülni.
A Budapesti Értéktőzsdét elkerülik az olyan népszerű témák, mint a kripto vagy az AI, de a nagyobb részvénykibocsátások is, amiket sok piaci szereplő nagyon vár. Hogyan látod a BÉT helyzetét? Mik lehetnek a kitörési pontok?
Hadd beszéljek először a régióról. Az Equilor az egyetlen olyan magyar befektetési szolgáltató, ami három regionálisan meghatározó piacon teljes körű tagként ott van, így mi a budapesti mellett a prágai és a varsói tőzsdén is aktívan kereskedünk, sőt van, ahol a pozíciónk erősebb, mint a magyar tőzsdén. Azt látjuk, hogy a többi piacon sem sikerült akkora növekedést elérni, mint amit a BÉT-től vártak a befektetők, sőt a prágain inkább egy stagnálás, a varsóin egyfajta csökkenés következett be az összforgalom tekintetében. Nagy a piaci koncentráció is, a prágai tőzsdén az első három kibocsátó cég viszi a forgalom több mint 95 százalékát. Budapesten ez 58, Varsóban pedig 30 százalék. Nyilván a varsói tőzsde minden tekintetben kiemelkedik, mind listázott cégek számában, mind forgalomban, de ott sem tudtak olyan vonzerőt felmutatni újabb jelentős cégek számára, ami kielégítette volna a befektetők érdeklődését. Talán a bukaresti piac kivétel ebből a szempontból, ott több olyan bevezetés is volt az elmúlt években, ami példaértékű lehet a régió többi szereplője számára. Viszont ők nagyon messziről indultak, ha ezeket nem teszik meg, akkor vélhetően marginalizálódik a piacuk.
A budapesti tőzsdei jelenlét haszna az elmúlt 10 évben mindenki számára nyilvánvaló volt, akár a blue chipeket nézzük, akár a nagyon megerősödött midcap cégeket, melyek komoly növekedési pályát tudtak befutni, és ezt a tőzsdei nyilvánosság előtt tették meg. Hazai méretekben jelentős tőkét tudtak bevonni, kötvényeket tudtak kibocsátani, és a tőzsdei jelenlétük egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy ezeket eredményeket el tudják érni.
Azt gondolom, hogy a költségvetési helyzet a régió több országban elő fogja hozni azt, hogy több lábra kell állnia az állam finanszírozásának, és ez azt eredményezheti, hogy bizonyos állami tulajdonban lévő vállalatok tőkepiacon keresztül vonhatnak be tőkét ezáltal csökkentve valamelyest a korábban részletezett egyensúlytalanságot. Lehet, hogy túl régóta várunk ezekre a lépésekre, ezért nem hiszünk már benne, de remélhetőleg hamarosan láthatjuk ennek konkrét jeleit is.
A Budapesti Értéktőzsdére visszatérve elmondhatjuk, hogy a forgalom arányaiban jobban csökkent, mint más régiós tőzsdéké, de fontos, hogy voltak olyan intézkedések, pl. a tranzakciós illeték bevezetése, melyek jelentősen csökkentették a BÉT vonzerejét főleg a lakossági day trade kereskedők oldaláról. Ez egyértelműen látható volt az illeték bevezetése előtti és utáni forgalom szerkezetében. Az természetes, hogy bizonyos helyzetben az állam adókat, illetékeket vet ki különböző szektorokra, de úgy vélem, ebben az esetben nincs arányban az ebből elvárt és később befolyt bevétel, hiszen egy olyan illetéket vetettek ki, ami az illeték bevezetése miatt eltűnt fogalom esetében nem tudott realizálódni. Ennek az illetéknek a bevezetése a BÉT likviditását, hitelességét jelentősen csökkentette, úgy gondolom Itt lenne az ideje a kivezetésnek.
Rövidebb kiugró forgalmú időszakoktól eltekintve évek óta nem növekszik a részvénypiaci forgalom a BÉT-en. Mi hozhatna ebben változást? Mit tudnak tenni a forgalom élénkítéséért a befektetési szolgáltatók?
A befektetési szolgáltatóknak elemi érdekük, hogy élénküljön a forgalom és a szolgáltatók mindent meg is tesznek ezért. Talán a hazai intézményi befektetők fordulhatnának egy picit nagyobb bizalommal a hazai részvények felé, hiszen az látszik, hogy az ő részesedésük az elmúlt években csökkent a BÉT-en, a lakosságé pedig nőtt. Az intézményi befektetési állomány összességében jelentősen bővült az elmúlt években, mégis csökkent a részesedésük. Ez azt mutatja, hogy ők nem annyira aktívak ezen a piacon.
Az Equilor részesedése még valamelyest csökkent is a stagnáló forgalmú piacon.
Az Equilor tőzsdei forgalmát jelentős részben az intézményi befektetők kereskedése jelenti, és mi három tőzsdén vagyunk jelen, így nem elsősorban a magyar pozíciónkat figyeljük hanem a régiós forgalmunkat. A BÉT-en az elmúlt években valamelyest csökkent a forgalmunk, de az elmúlt időszakban ez azért tudott növekedni, míg a varsói tőzsdén jelentősen bővültünk. A varsói piac kiemelkedő mérete miatt az intézményi ügyfeleink inkább oda helyezték a fókuszt. Csak egy példa: volt olyan nap idén amikor a varsói tőzsdei forgalmunk több mint 45 milliárd forint volt, ami a BÉT tavalyi átlagos napi forgalmának, több mint a négyszerese.
Mi a véleményed a BÉT-részvények tőzsdei bevezetéséről? Mennyire vált be a koncepció?
Sokkal hamarabb kellett volna megtörténnie, hiszen ez mindenképpen egy pozitív fejlemény volt, annál is inkább mert a régiós tőzsdék közül többen is tőzsdén jegyzett cégek. Ez egy példamutatás a gazdaság szereplői számára, hogy a tőzsde is megmutatkozik és megméretik a parketten. Ami fontos lett volna, és ez még a BÉT előtt áll, hogy érdemi közkézhányad is kapcsolódjon a jelenléthez, azaz az MNB csökkentse a részesedését, hiszen más módon ez nem nagyon tud létrejönni. Ami a korábbi tervekben is szerepelt, csak aztán elhalasztották, hogy egy jelentősebb tulajdonrészt, 15-25 százalékot valamilyen formában értékesítsen intézményi vagy lakossági befektetők számára, ezzel tegye aktívabbá és likvidebbé a kereskedést. Reméljük ez hamarosan megtörténik.
A Magyar Államkincstár eddig is erős versenyző volt a hazai megtakarítási piacon, az azonnali online számlanyitással vagy a NYESZ szolgáltatás bevezetésével pedig tovább erősítették a kincstár pozícióját. Hogyan hat ez a befektetési szolgáltatókra?
El kell ismerni, hogy jó a szolgáltatásuk, viszont én is tapasztaltam, hogy nem könnyű eligazodni a termékek között, hiszen az állampapírok változatos köre érhető el a rendszerben. Bármennyire is evidensnek tűnik számunkra, hogy mit lehet választani, hogyan lehet számlát nyitni és megvenni adott termékeket, aki még sosem csinált ilyet, annak ez ugyanolyan nehéz marad. Csak a lehető legfiatalabb korban végzett pénzügyi edukációval lehetne elérni azt, hogy egy ilyen viszonylag jól működő és áttekinthető rendszer senki számára ne legyen túl bonyolult. Ehhez is kell egyfajta tanácsadás, amit ott nem kapnak meg olyan szinten a befektetők, mint egy professzionális szolgáltatónál.
Általánosságban mennyire erős a verseny a hazai megtakarítási piacon?
A lakossági megtakarítások mértéke nőtt, nemcsak itt, hanem az egész közép-kelet európai régióban. Persze ez részben az inflációnak és az árfolyamok emelkedésének, részben pedig az ingatlanpiac lassulásának is volt köszönhető. Ebből a növekvő tortából jutott mindenkinek, a bankoknak, alapkezelőknek és befektetési szolgáltatóknak is. Nyilván a befektetői igények is változtak, és akik konzervatívabb, kényelmesebb típusú szolgáltatásra vágytak inkább azok alapkezelőkhöz mentek, akiket ez nem elégített ki, kicsit szofisztikáltabb és aktívabb befektetési tanácsadási szolgáltatást szerettek volna, azok pedig az Equilorhoz hasonló tanácsadókat választották. Mi is sikeres éveket zártunk 2022-ben és 2023-ban is, és úgy látjuk, hogy az idei év is a várakozásaink felett alakul ügyfélszám és árbevétel tekintetében is. A verseny még mindig nagy, de a szolgáltatók száma az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent, a Budapesti Értéktőzsde tőzsde tagjainak száma például 100 cég közeléből 15-re csökkent és ezen belül vannak olyan külföldi szolgáltatók is, akik valójában nem is itt működnek, csak technikai okokból tagjai a piacnak. Szóval nem mondható, hogy valójában túl sok szolgáltató versenyez az ügyfelek kegyeiért.
Hogyan látod a befektetési szektor és azon belül az Equilor kilátásait a következő években?
A hazai befektetők speciális igényeinek kiszolgálása miatt fontos, hogy ezt a fajta független, befektetési szolgáltatást amit mi is végzünk, jelen legyen Magyarországon, ám ezt kevés cég tudja nyújtjani. Mi teljes körű befektetési banki szolgáltatásokat biztosítunk, a vagyonkezeléstől a corporate finance tanácsadáson át az intézményi és lakossági privát banki kiszolgálásig. Valószínűleg inkább a diszkont szolgáltatásoknál vagy azoknál az egyszerűbb termékeknél fog erősebb verseny kialakulni a jövőben, ahol nem annyira a személyes és a specializált jellegen van a hangsúly, hanem inkább a tömeges kiszolgáláson és ennek hatékonyságán.
A jövőben leginkább a digitalizációban szeretnénk tovább fejlődni, az online ügyfél-azonosítás, és on-line kiszolgálás további kiterjesztését tervezzük de emellett mindenféleképpen meg fogjuk tartani a személyes ügyfélkapcsolatot, mert azt gondoljuk, hogy bármennyire is digitalizálódik és automatizálódik a világ, a piacok működését továbbra is nagyon nehéz lesz még egy képzett ügyfélnek is szakértő tanácsadás nélkül megérteni. Lehet persze, hogy az MI pár évtized múlva bizonyos tevékenységeket már nem tesz majd szükségessé, de véleményem szerint a befektetők hosszú távon is igényelni fogják egy megbízható partner tanácsait, aki már több mint 34 éve itt van velük.
Címlapkép: Kaiser Ákos
English (US) · 
Hungarian (HU) ·