Szijjártó Péter két nap alatt „lenyomta” a három legversenyképesebb délkelet-ázsiai országot

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Mohamad Maliki bin Osman szingapúri Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és Grace Fu kereskedelmi miniszterrel folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta az egymilliárd dollárt, és az idei kilátások is jók, miután nemrég jóváhagyták huszonnégy hazai élelmiszeripari cég számára a sertés- és baromfihús exportját, az ebből fakadó lehetőségeket pedig az érintettek ki is fogják használni.

Tudatta, hogy a szingapúri vállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyarországi befektetési lehetőségek iránt, amit tanúsít az is, hogy a háztartási műszaki eszközök gyártása terén élen járó Dyson is beruházást tervez hazánkban. „Erről a mai napon (szerda – szerk. megj.) kifejezetten sikeres egyeztetést folytattunk, s néhány héten belül be is fogunk tudni számolni a nyilvánosságnak otthon ennek a beruházásnak a részleteiről” – jelentette be.

Hangsúlyozta, hogy a világon a leginnovatívabb háztartási elektronikai eszközöket, fülhallgatókat, porszívókat, hajszárítókat és egyéb eszközöket gyártó cég beruházásaiért számos ország versenyez, de ebből a versenyből ezúttal Magyarország került ki győztesen.

„Szingapúr a térség legversenyképesebb országa, a világon az egyik legnyitottabb gazdaság, amely a délkelet-ázsiai régióban a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, és a legtöbb beruházás is Szingapúrból érkezik Magyarországra” – húzta alá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy az Európai Uniónak is érdeke lenne a minél szorosabb együttműködés Szingapúrral, ezért Magyarország az idei soros elnökségi féléve alatt nagy erővel fog dolgozni a digitális kereskedelmi egyezmény kitárgyalásán, ami jelentősen hozzájárulhat majd a kapcsolat fejlesztéséhez, miután napjainkban a kereskedelem egy komoly szelete már az online platformokon zajlik.

Szomorúnak nevezte, hogy az EU és Szingapúr között már évekkel ezelőtt megkötött beruházásvédelmi megállapodást eddig csak tizenhat tagállam ratifikálta, köztük Magyarország.

„Nem értjük a másik tizenegy ország késlekedését, ezért az uniós elnökségi ciklusunk alatt arra fogjuk sarkallni a megállapodást még nem ratifikált országokat, hogy mindezt tegyék meg”

– jelentette ki.

Kitért arra is, hogy a nap folyamán aláírták a megegyezést, amelynek értelmében továbbra is évi harminc szingapúri hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken. Ennek kapcsán közölte, hogy szoros együttműködés van a két ország sporttal, orvostudománnyal és művészetekkel foglalkozó felsőoktatási intézményei között.

A miniszter kifejtette, hogy Magyarország és Szingapúr helyzete sok szempontból hasonló, a felek ezért a világpolitikát és a világgazdaság működését ma feszítő leghangsúlyosabb kérdésekben hasonló megközelítést alkalmaznak, sok esetben a nemzetközi mainstreamtől eltérő véleményt képviselve.

Úgy fogalmazott, hogy Magyarországhoz hasonlóan, Szingapúr is rendkívül érzékeny a szuverenitására, ott is törvényt fogadtak el ennek védelméről, aminek érdekében intézményes rendszer jött létre ott is. „És Szingapúrt is ugyanúgy támadják és támadták a nemzetközi politikai világban, mint Magyarországot a szuverenitás védelme miatt” – mondta.

„Egyetértettünk abban, hogy minden országnak joga van a saját nemzeti érdekének képviseletéhez, és minden országnak joga van fellépni a saját szuverenitásának megvédése érdekében” – tette hozzá.

Érintette az ukrajnai háborút is, és leszögezte, hogy mindkét ország békés megoldást szorgalmaz, és a nemzetközi diplomácia feladatának tekinti, hogy "azokkal is beszélni kell, akikkel nem feltétlenül értünk egyet mindenben".

„A háborút sem Oroszország, sem Ukrajna nem tudja megnyerni, így mindenképpen tárgyalásokra van szükség. A kérdés csak az, hogy ezekre a tárgyalásokra mikor kerül sor (...) Mi azt szorgalmazzuk, hogy ezek a tárgyalások minél előbb kezdődjenek meg, mivel így lehet minél több ember életét megmenteni, és így lehet minél több pusztításnak elejét venni” – összegzett.

Malajzia

Magyarország az idei elnökségi féléve alatt újraindítja a korábban már megkezdett, de akkor megakadt szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Európai Unió és Malajzia között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kuala Lumpurban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a malajziai kollégájával folytatott egyeztetését követően rendkívül fontosnak nevezte az EU külgazdasági kapcsolatainak javítását, és elmondta, hogy a magyar elnökség idején ezért a kormány újra fogja indítani a mintegy tíz évvel ezelőtt egyszer már megkezdett, azonban aztán megakadt szabadkereskedelmi tárgyalásokat Malajziával.

„Sajnos, ezúttal is az a helyzet, hogy az Európai Unió számos, kereskedelemmel, gazdasággal össze nem függő kérdést akar belekeverni a szabadkereskedelmi megállapodásba, aminek a vége egyszer csak az lesz, hogy az EU csak magával fog kereskedni, s ezt mi semmiképp nem szeretnénk látni” – szögezte le.

Kitért az EU és Malajzia között már megkötött politikai együttműködési megállapodás életbe lépésének fontosságára is, arra emlékeztetve, hogy ezt eddig mindössze tizenegy tagállam ratifikálta a huszonhétből. „Azon leszünk, hogy a maradék tizenhat ország is mielőbb megtegye ezt” – fogalmazott.

Szijjártó Péter tudatta, hogy rövidesen össze fogják hívni a magyar–malajziai gazdasági vegyes bizottság alakuló ülését, aminek az ad nagy jelentőséget, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom mára meghaladta a 830 millió dollárt, és újabb lökésre lenne szükség a további előrelépéshez.

Rámutatott, hogy a Mol már hatvan tonna kenőanyagot tudott értékesíteni a délkelet-ázsiai országban, és nagy eredmény lenne ennek a mennyiségnek a növelése.

Bejelentette, hogy a felek hamarosan lezárják a tárgyalást a sertés- és baromfihús szállítására vonatkozó megállapodásról, amelynek nyomán egy-egy vírus kitörése esetén csak a közvetlen régióból tiltanák majd meg a malajziai hatóságok a behozatalt, nem az egész országból.

Megjegyezte, hogy Magyarországhoz hasonlóan, Malajzia is nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy regionális éllovassá válhasson az elektromos autóipari átállásban.

„Nagyon fontos kutatási, egyetemi környezetet építettek fel, így a magyar és maláj műszaki egyetemek közötti együttműködést még szorosabbra fűzzük annak érdekében, hogy az elektromos autóipari átállás ne csak a termelés, hanem a magasabb hozzáadott értékű kutatás-fejlesztés szempontjából is új lehetőséget jelentsen a gazdaságaink számára” – mondta.

A miniszter végül arról számolt be, hogy hazánknak kulcsfontosságú nemzeti érdeke az akadálymentes nemzetközi kereskedelem, valamint a világ ismételt blokkosodásának megelőzése, az ugyanis csak bajt és károkat okozott a múltban is. „A blokkokba rendeződés helyett mi abban vagyunk érdekeltek, hogy civilizált globális együttműködés tudjon létrejönni” – szögezte le.

Kiemelte, hogy a világkereskedelem szabadsága, a blokkosodás elkerülése és az összeköttetések fejlesztése terén is fontos szövetséges Malajzia. „Egy olyan ország, amely szintén sokat ad a szuverenitására. Egy olyan ország, amely nem fél felvállalni a nemzeti érdekeinek a képviseletét, igazi kereskedő ország, amely a hidegháborús blokkok kialakulása ellen van” – sorolta.

„Egyetértettünk, hogy Malajziának és Magyarországnak is érdeke, hogy a világpolitika, a világgazdaság legjelentősebb szereplői rendezzék egymással a konfliktusaikat, (...) normális együttműködést tudjanak felépíteni, és senkire ne gyakoroljanak nyomást abban a tekintetben, hogy ki, melyik oldalra áll” – húzta alá.

„Két nap alatt tehát megjártuk a három legversenyképesebb délkelet-ázsiai országot, Thaiföldet, Szingapúrt és Malajziát.

Fontos tárgyalásokat folytattunk, ezeknek kézzelfogható eredményei is vannak, hiszen lesz légijárat Bangkok és Budapest között, a világ egyik legjelentősebb, háztartási eszközöket gyártó vállalata érkezik Magyarországra, Malajziával pedig a világ blokkokba rendeződése ellen tudunk majd közösen küzdeni, és a mezőgazdasági exportunkat növelni” – összegzett.