Talált is életet meg nem is az űrteleszkóp

Az elmúlt hetekben komoly információs anomáliák jelentek meg a James Webb űrteleszkóp tudományos felfedezéseivel kapcsolatban, amelyek szerint életet fedezett fel idegen csillagrendszerben, de vagy titkolják, vagy csak lepel fedi a közelgő nagy bejelentésig.

A James Webb egy történetileg és technikailag is szuperkomplikált mérnöki csoda, az emberi civilizáció jelenlegi legfejlettebb és legkomolyabb képességű teleszkópja. Építése másfél évtizedet csúszott, és a NASA fennhatósága alatt 2022 vége óta működik, deríti fel a legkorábbi ismert galaxisokat és csillagokat, miközben minden eddiginél jobb minőségű képeket készít a Naprendszer bolygóiról, illetve más csillag körül keringő bolygók felfedezésére is használják. 

Mielőtt tisztáznánk, hogy milyen életet fedezett vagy nem fedezett fel a Webb, érdemes kitérni a jelenlegi fennforgás eredetére. 

közülük is a Dr. Becky néven ismert youtuber, Becky Smethurst. Dr. Becky egyik megszólalásában úgy fogalmazott, hogy „bingókártyáján szerepel, hogy 2024-ben sor kerül olyan bejelentésre, amely szerint életre utaló komoly bizonyítékokat találtak egy exobolygón”. Nem volt nehéz félreérteni, ezért sikerült is. Nem sokkal később a Spectator cikkében már egy helyiértéken szerepelt az ufológiával, bár a hölgy utóbb jelezte is, hogy kissé bizarrnak találja, ahogy kiforgatták szavait. Mindez természetesen komoly hullámokat vetett a brit csillagászok által használt online felületeken.

Az idegeneket nem találtuk meg, de ha ez bekövetkezik, nagyon fontos lesz mindenkinek a tudományos közvéleménytől az idegen űrhajó és háttérhatalmi, gyíkember spektrumú világkép követőiig. Az, hogy 2024-ben sor kerülhet erre, az azt jelenti, hogy nagyon közel lehetünk.

Ahogy többen is felhívták rá a figyelmet, igazából lehet, hogy már felfedeztük a földönkívüli életet, csak nem lehetünk biztosak benne.

Találtunk valamit valahol

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a James Webb egy 120 fényévnyire található K2-18b nevű exobolygón talált élettel kapcsolatba hozható, széntartalmú vegyületeket. Metán és dimetil-szulfid jelenlétét mutatták ki – utóbbi nálunk baktériumok anyagcsere termékeként, a kukorica és a káposzta kénes bűzét okozó anyagként ismert.

A bolygót emellett a számítások szerint folyékony óceán borítja, de mivel az égitest tömege a Földnek 8,6-szorosa, jóval erősebb a gravitáció. A bolygó ugyanakkor túl forró lehet az élethez, óceánjai valószínűleg folyamatos forrásban vannak. 

A víz és a szén elég gyakori a Világegyetemben, így önmagában semmit sem bizonyítanak. Vulkanikus környezetben az élet jól elvan forró vízben is. A szenzáció nem ezért maradt el, hanem mert a James Webb csodálatos technikája ellenére sem tudunk eleget. Egyrészt egy távoli csillag fényét elemezték, ahogy az áttűnik a bolygó légkörén – már az első bejelentéskor tudni lehetett, hogy ez egy működő, de új módszer (a JWST másodszor próbálkozott vele), ezért a mérést érdemes még párszor megismételni.

Van továbbá egy intő példa is: a Vénusz, ami nem egy távoli csillag, hanem egy szomszédos bolygó. A Vénusz egy félezer fokos pokoli világ, ahol kéneső esik – a légkörében mégis foszfin gázt találtak 2020-ban. A foszfint szintén biológiai nyomként értékelték, de pár évvel később, amikor a csillagászok a kén alapú életformák jelenlétét modellezték, kiderült, hogy a foszfin nem származhat élő szervezetektől. Az eset azt illusztrálja, hogy az egyes világok környezete és kémiája mindig egyedi és egzotikus – a biológiai jeleket értékelő módszertannak nagyon bele kell húznia, hogy követni tudja ezeket a kihívásokat.

Ha addig nem érkezik konkrét rádiójel technikai civilizációtól, a legjobb jelölt addig is a K2-18b, mivel a legtöbb exobolygó vagy gázóriás vagy túl közel kering csillagához, vagy mindkettő. A bolygóról többet egy új eszköz, a tervek szerint 2027-től működő Grace Roman űrteleszkóp segítségével tudhatunk majd meg, amellyel úgynevezett koronagráfos mérésekkel közvetlenül is láthatók lesznek a távoli bolygók.

(Ars Technica, Futurism, IFL Science, The Spectator)