Tényleg csak hét börtön működik egész Oroszországban?

Kezdjük azzal, hogy mi is az orosz börtön, és miért csak hét van belőle az egész országban? Az orosz büntetésvégrehajtás a szabadságvesztésre ítélteket különböző szintű intézményekbe zárja, és ezek közül a börtön számít a legrosszabbnak, ugyanis itt a fogvatartottakat ténylegesen cellákba zárva tarják. A börtönökbe csak a súlyos bűncselekményeket (terroristák, terrorizmus ideológiájának terjesztői, emberrablók, túszejtők, stb.) elkövetett és veszélyes visszaeső bűnözőket zárják, akiket több mint öt év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Ilyen „tyurmák” a Vlagyimiri börtön (a híres Vlagyimirszkij Central, amely az orosz börtönsanzon ikonikus szerzeményének a címe is), a Dimitrovgrad börtön, a Verhneuralszki börtön, az 1592-es alapítású Jelecki „fedett” börtön (amely a legszörnyűbb helynek számít, és amelyben már 2011 óta múzeum is működik), a Balasov-, a Jenyiszeji- és Minuszinszki börtön.

A többieket „javító kolóniákba” zárják , amelyek további négy kategóriára oszlanak: „bentlakásos” kolóniák (Kolonyija-poszelenije – szó szerint település kolónia kellene, hogy legyen), valamint általános, szigorú és speciális rendű kolóniák. A „bentlakásos” kolóniába azok a férfiak és nők kerülnek (külön-külön intézményekbe), akiket korábban nem ítéltek szabadságvesztésre, és enyhe vagy közepesen súlyos bűncselekményt követtek el (például gondatlanságból elkövetett emberölés, vagy halált okozó közúti balesetet okoztak). A többi kolóniától eltérően ezeket nem őrzik fegyveres őrök. Az általános rendű kolóniákba kerülnek azok a férfiak, akik korábban nem ültek még, de súlyos bűncselekményt, például nemi erőszakot követtek el, a nők esetében pedig ilyen rendű kolóniákba kerülnek a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövető és visszaeső bűnözők. 

Szigorú rendű kolóniákba kerülnek a rendkívül súlyos bűncselekményeket (például gyilkosságot) elkövetők, az egyszerű és a veszélyes visszaeső bűnözők (A visszaeső bűnözőket Oroszországban három kategóriába sorolják: egyszerű, veszélyes és rendkívül veszélyes. Ezek csak a „visszaesések” mennyiségétől függnek). Ilyen szintű intézményeket a nők számára nem tartanak fel.

A rendkívüli rendű kolóniákba kerülnek a rendkívül veszélyes visszaesők és az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt bűnözők. Az életfogytiglani büntetésre ítélt rabok számára külön részleget tartanak fenn a rendkívüli rendű kolóniákban, ilyenből összesen hat van Oroszországban. Egyikükben – a 18-as számú Rendkívüli rendű javító kolóniában, amely a Poljarnaja Szova (azaz Sarkköri Bagoly) nevet viseli – raboskodott Alekszej Navaljnij is, a többi visszaeső számára további 35 rendkívüli rendű kolónia van fenntartva.

A legnagyobb különbség a „tyurma” és a kolóniák között az, hogy míg a kolóniákban a fogvatartottak viszonylag szabadon mozoghatnak a lakóterületeken, addig a börtönökben a rabok csak az előírt séták során hagyhatják el celláikat, és ezek általában egy épület vagy épületkomplexumból állnak. A kolóniák nagyobb területűek, ahol külön vannak a lakóépületek, üzemi egységek, de vannak közösségi terek, egyes esetekben focipályák, boltok (a fogva tartás belső rendjétől függően meghatározzák, hogy a fogvatartott havonta mennyi pénzt költhet el vásárlásra), könyvtárak, vagy akár iskolák is.

A börtönviszonyokhoz igen közel állnak viszont a SzIZO-k (Szledsztvennij Izoljator – Nyomozási elkülönítő), ahol elsősorban azokat a gyanúsítottak és vádlottak tartják fogva, akikkel szemben a nyomozás idejére vagy a bírósági ítélet meghozataláig előzetes őrizetbe vétel szükséges. Előfordul, hogy az egyes vádlottak évekig a SzIZO-ban maradnak. 

A kolóniák földrajza igen széles

A rendkívüli rendű kolóniák általában távoleső helyeken vannak, ahol a szovjet érában rabmunkával építették ki a vasutakat, utakat, bányákat. Sokszor ezek a kolóniák tartják fenn az egyes településeket. Például ott vannak a kazánházak, amelyek a fűtést biztosítják, de az intézmény és az azt kiszolgáló létesítmények adják a helyiek munkáját is, ezért gyakran egy-egy kolónia bezárása ellenkezést vált ki a helybéliek között. Az, hogy az adott elkövető hova kerül, az a bejelentett lakcímétől és az ítéletének súlyosságától függ.

Általában abból indulnak ki, hogy az adott személy az Orosz Föderáció azon területi egységében legyen fogva tartva, ahol lakik, vagy ahol a bűncselekményt elkövette. Amennyiben az adott területen nincs az ítélet által megszabott rendű kolónia vagy börtön, úgy az adott területhez legközebb található javítóintézménybe küldik. Ezalól az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, a terrorcselekményekért és extrémizmusért elítéltek, valamint a rendkívül veszélyes visszaeső bűnözők jelentenek kivételt. Őket a Szövetségi Büntetésvégrehajtó Hatóság saját döntése alapján küldik a megfelelő rendű intézménybe, függetlenül attól, hogy az elítélt lakcíméhez melyik esik a legközelebb. Ez történhetett Navaljnijjal is.

2022 márciusában a moszkvai lefortovoi bíróság kilenc év szigorú rendű kolóniában letöltendő szabadságvesztésre ítélte az ellenzékit, és a fentieknek megfelelően a Vlagyimiri megyében található 6-os számú szigorú rendű kolóniába került, amely a moszkvai megyével szomszédos. 2023-ban viszont ismét elítélték. Ezt az ítéletet az FBK (Fond Borjbi s Korrupcijej – Korrupcióellenes alapítvány) létrehozásáért kapta, amelyet extremista szervezetnek tituláltak, így a Harpba való száműzetését már nem volt szükséges külön megindokolni.

Egyre kevesebb a fogvatartott Oroszországban

Oroszországban a rendelkezésre álló adatok szerint fokozatosan csökken a fogvatartottak száma. Az 1990-es években több mint 1,2 millió embert tartottak fogva, addig már ez a szám – különböző becslések szerint – 466 ezer körül van. Ennek egyik oka a háború, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy sokan önkéntesként csatlakoztak a hadsereghez, de erről nincsenek számadatok, a másik pedig a büntetőtörvények enyhítése volt. A szabadságvesztést a reform után csak komoly bűncselekmények esetében alkalmazzák, általában a visszaesőkre, de jelenleg a kolóniákban fogvatartottak közel egyharmada először ül.

Jelenleg az orosz börtönkapacitás fele foglalt. A több mint 870 intézményben (a SzIZOkkal együtt) összesen 714 ezer embert lehet fogva tartani. Jelenleg viszont mintegy 466 ezren ülnek. Összehasonlításképpen az idei 466 ezer orosz fogvatartotthoz képest az Egyesült Államokban közel 1,8 millióan vannak börtönben, amely ezzel világelső. A sorban Kína, Brazília és India követi. Oroszország pedig az ötödik helyen áll. 100 ezer lakosra lebontva az Egyesült Államok a hatodik helyen található a világon 500 fogvatartott/100 ezer lakos mutatóval, szemben Oroszországgal, amely a 30. helyen áll 300 fogvatartott/100 ezer lakos aránnyal.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Tizenéves fiúk dolgoznak a Dimitrovgrádi Munkatelepen 1992. február 19-én. Fotó: Shepard Sherbell / CORBIS SABA / Corbis / Getty Images)