Szokatlan események zajlottak az Alekszej Navalnij múlt pénteki halála előtti estén a szibériai IK-3-as büntetőtelepen. A még orosz mértékkel is mindentől nagyon távol található intézményben az élet lassú és monoton ritmusban folyik, a fogvatartottaknak ezért különösen feltűnt, hogy az esti zárkaellenőrzés olyan gyors tempóban zajlott, mint ünnepek előtt szokott, mikor az őrök sietnek haza. Csakhogy most nem közelgett ünnep. Az ellenőrzést követően a zárkákat bezárták, megtiltottak minden mozgást az épületek között és megerősítették az őrséget. A rabok ezután azt hallották, hogy az éjszaka közepén autók hajtanak be a telep területére, bár a zárkákból nem lehetett látni, hogy kik érkeztek.
Mindezt onnan tudni, hogy a Novaja Gazetának sikerült elérnie egy ott raboskodó elítéltet. (Az Oroszországból Lettországba menekült független szerkesztőségnek 2000 óta 7 tényfeltáró újságíróját gyilkolták már meg, köztük a legendás Anna Politkovszkaját.)
A szemtanú szerint az őrök másnap reggel szokatlanul szigorú zárkaellenőrzést tartottak, illegálisan tartott telefonokat, kártyákat és hősugárzókat foglaltak le, olyan felszerelési tárgyakat, amik hivatalosan tiltottak ugyan, de amik fölött normálisan szemet szoktak hunyni. Az őrök viselkedése arra utalt, hogy külső ellenőrzésre számítanak.
„A személyzet és a rabok normálisan olyan egy hónappal korábban szoktak értesülni a közelgő ellenőrzésekről és együtt készülnek, mert egyik félnek sem érdeke, hogy az szabálytalanságokat találjanak. Most viszont a semmiből érkezett ellenőrzés. Valaminek történnie kellett.” - idézte fel a benyomásait a Novaja Gazeta forrása.
Navalnij halálnak híre pénteken délelőtt tíz óra tájban kezdett terjedni az elítéltek között. „A büntetőrészleg, ahol Navalnijt fogva tartották, kicsit arrébb taláható a barakkoktól, de láttuk, ha mentő érkezik oda. De aznap reggel nem érkezett semmiféle mentőautó a telepre. Csak azután, hogy már elterjedt Navalnij halálhíre. Ezért is gondolom, hogy sokkal előbb halt meg, mint azt hivatalosan bejelentették. A legvalószínubb az, hogy előző este. Mi másért zártak volna be minket hermetikusan és kutattak volna át annyira gondosan?" - mondta az elítélt.
A Novaja Gazeta informátora szerint a börtön vezetőségét láthatólag teljesen megzavarta Navalnij halála. Mind az igazgató, mind a büntetőtelep operatív vezetője zaklatottnak tűntek a hír bejelentése után. A rab elmondása szerint pénteken délután több autó is érkezett az adminisztrációs épület elé a környező büntetőtelepekről, így az IK-18-as börtönből és Szalekhard városából. Az elítélt szerint a sztorijaikat egyeztették az ellenőrök érkezése előtt. A fogvatartottakkal nagyjából Navalnij halálhírének elterjedésével egyidőben közölték, hogy a Szövetségi Büntetésvégrehajtás központjából érkezik ellenőrzés. Ezt is arra utaló bizonyítéknak tekintették, hogy Navalnij jóval a hivatalosan közölt időpont előtt halhatott meg.
A rabok arra hajlanak, hogy sem Vagyim Kalinyin parancsnoknak, sem az őrszemélyzetnek nincs köze Navalnij halálához, de a férfi elmondása szerint azt nem zárják ki, hogy valami olyan megtételére utasították őket, amit nem akartak volna megtenni.
A Novaja Gazeta patológus szakértokkel konzultálva rámutatott, hogy Navalnij családjának hiába sikerül adott esetben független boncolást végeztetnie, az több kulcskérdésre sem adhat majd választ. Nevezetesen a halál feltételezhető időpontjára, illetve arra sem, hogy ha Navalnij tényleg tüdőembóliában halt meg, ahogy a hivatalos szervek sejtették, akkor azt mi okozta. Az embóliát okozó vérrög kialakulhat spontán, de például verés, ütés hatására is. Ez az első boncoláskor kideríthető, később viszont már nem igazán. Ezért mondta azt egy patológus szakértő a lapnak, hogy elképzelhető, miszerint Alekszej Navalnij utolsó óráinak története örökre titok marad.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·