A (visszatekintő) reál-alapkamatszint a jegybankok által meghatározott nominális alapkamat és az infláció különbségeként áll elő. A negatív reálkamat pörgeti a gazdaságot, a kereslet élénkülésén keresztül pedig gyorsítja az inflációt. Amennyiben pozitívba fordul a reálkamat, az lassítja az inflációs folyamatot, de egyben visszafogja a gazdaságot. Szeptemberben a magyar reál jegybanki alapkamat 2016 után először pozitívba fordult át. A V4-es országok közül egyedül Magyarországon vált szeptemberben pozitívvá a reál alapkamat, ugyanakkor ez az Európai Unió szintjén nem egyedülálló. Magyarországon kívül még 13 másik gazdaságban volt szeptemberben alacsonyabb az éves infláció az alapkamat szintjénél. A jelenleg rendelkezésre álló információk, várakozások alapján a pozitív reálkamatszint a következő időszakban is fennmaradhat Magyarországon.
A (visszatekintő) reálkamat egy hitel- vagy megtakarítási termék (nominális) kamatának és az inflációnak a különbsége. Megmutatja, hogy az inflációhoz képest mekkora egy hitel költsége vagy egy befektetés, megtakarítási termék nyeresége. Ha egy hitel kamatát meghaladja az infláció mértéke, vagyis a reálkamat negatív, akkor a hitelt felvevő jól jár, mivel az aktuális árszínvonalhoz képest korábban felvett hitelét olcsóbban törleszti (nominális értelemben). Ugyanakkor ha megtakarításunk kamatát haladja meg az infláció, akkor az kevesebbet ér, csökken az értéke. Ehhez hasonlóan értékelhető a jegybanki alapkamat reál értéke is, amikor az aktuális jegybanki alapkamat mértékének és az inflációnak a különbségét vesszük.
Amennyiben a reál jegybanki alapkamat negatív tartományban van, pörgeti a gazdaságot: olcsó hitelt felvenni beruházásokra, fogyasztásra, mely élénkíti a keresletet, ezzel pedig az egész gazdaságot. A kereslet élénkülésén keresztül ugyanakkor az inflációt is gyorsítja a negatív alapkamat a közgazdasági logika alapján.
Ellenkező esetben, vagyis pozitív reál alapkamatnál a lakosság többet takaríthat meg, mivel megtakarításai után – az inflációt is figyelembe véve – több marad az egyén számláján. A pozitív reálkamat – egyéb tényezők mellett – segít az inflációt leszorítani a fogyasztói kereslet visszaszorítása által, mivel a megtakarítások növekedése a fogyasztás rovására mehet a közgazdasági elméletet tekintve. Ugyanakkor ez egyben azt is jelenti, hogy mivel a megtakarítás–fogyasztás döntés esetében a megtakarítások felé orientálja a lakosságot a pozitív reálkamat, a lakossági kereslet visszafogása által lassíthatja a gazdasági növekedést.
Szeptemberben a hazai infláció 12,2 százalékra lassult a KSH közlése szerint, míg az MNB alapkamata 13 százalékos volt, így a reál jegybanki alapkamat pozitívba fordult át 2016 után először.
A V4-es országok közül – Lengyelország, Csehország és Szlovákia – egyedül Magyarországon vált szeptemberben pozitívvá a reál alapkamat, ugyanakkor az Európai Unió szintjén nem egyedüli a magyar pozitív reál alapkamat. Magyarországon kívül még 13 másik gazdaságban volt szeptemberben az éves infláció alacsonyabb a (nominális) alapkamat szintjénél. Ezeket jeleníti meg a következő infografika:
A V4-es országok közül a lengyelek 7,7 százalékos infláció mellett szeptemberben 6 százalékra, majd októberben 5,75 százalékig csökkentették az alapkamatot, negatív reálkamatszintet fenntartva. A cseheknél szeptemberben 8,3 százalékos infláció mellett 7 százalékon tartották az alapkamatot, így még negatív volt a reálkamatszint a gazdaságban (ugyanakkor a cseh statisztikai hivatal saját módszertana – és nem az Eurostaté – szerint számolva már 6,9 százalékos inflációt mért szeptemberben, mellyel a cseh reálkamat is pozitívba fordult. Az országok közti összehasonlítás miatt azonban mi elemzésünkben az Eurostat HICP inflációs mutatóját használjuk a számítások során). Szlovákia monetáris politikáját – eurózóna tag révén – az Európai Központi Bank határozza meg: a 4,50 százalékra emelt alapkamat melletti 9,0 százalékos infláció negatív tartományban tartja a reál alapkamatot. Ahogy az infografikán is látszik, a lengyel, a cseh és a szlovák reál jegybanki alapkamat is a pozitív tartomány felé tart.
Az MNB Monetáris Tanácsának októberi közleménye alapján „a dezinfláció (vagyis az infláció lassulásának) gyorsulásával a hazai reálkamat szeptemberben pozitív tartományba került, majd a dinamikusan csökkenő infláció mellett az év végéig várhatóan fokozatosan emelkedik”. Ezzel egyidőben 75 bázisponttal 12,25 százalékra csökkentették az irányadó kamatot. Az MNB továbbra is körültekintő monetáris politikát folytat a jövőben, melynek részeként folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat (pl. inflációs kilátások), melyek alapján döntenek a következő hónapokban a kamatok szintjéről. Ezt jelenti az adatvezérelt üzemmódban való működése az MNB-nek. Piaci elemzők októberi várakozásai alapján a jegybanki alapkamat 10 százalék felett maradhat az év hátralévő részében (az előrejelzések mediánja az alapkamat esetében idén decemberre 11,50 százalék), míg az infláció fokozatosan az év végéig egy számjegyű tartományba, azaz 10 százalék alá lassulhat. A pozitív reálkamatszint tehát a következő időszakban is fennmaradhat Magyarországon jelenleg rendelkezésre álló információk, várakozások alapján.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·