A testületet 2022 végén hozták létre, hogy megelőzze, felderítse és helyreállítsa az uniós pénzekkel való visszaéléseket. A hírügynökség cikke arra is kitér, hogy a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt felfüggesztett több milliárd euró értékű uniós forrás felszabadítása érdekében hozta létre a kormány a szervezetet, az EU nyomására.
A hatóságnak nincsenek olyan vizsgálati hatáskörei, amelyek feltétlenül szükségesek
- mondta a hatóság vezetője, Biro Ferenc a Reutersnek.
Az Intagritás Hatóság elnöke a Portfolio márciusi konferenciáján tartott előadásában számolt be a szervezet munkájának első eredményeiről:
Biro szerint a legnagyobb akadályt az jelenti a hatóság számára, hogy bizonyos, a törvény által ráruházott jogköröket nem ültettek át a magyar jogrendszerbe, ami azt jelenti, hogy a társintézményeknek nem kell betartaniuk azokat.
"Ezeknek az intézményeknek a vezetői a biztosra szeretnének menni, ahogy én személy szerint is" - mondta. "Megnézik a rájuk vonatkozó törvényeket, és azt mondják, hogy amíg bizonyos pontok nincsenek konkrétan megfogalmazva az adott intézményekre vonatkozó törvényben, addig nem tudják biztosítani azt, amire valójában szükségünk van".
Biro Ferenc kimerítőnek nevezte a hatóság által összeállított kérések listáját, amit a magyar igazságügyi minisztériumhoz nyújtottak be a helyzet orvoslása érdekében, de még nem kaptak visszajelzést. A minisztérium sajtószóvivői nem válaszoltak azonnal az e-mailben küldött hírügynökségi kérdésekre.
Biro úgy vélekedett, hogy a testület létrehozása kulcsszerepet játszott abban a döntésben, hogy 2023 végén mintegy 10 milliárd eurónyi forrást szabadítottak fel Magyarország számára.
A hatóság elnöke szerint a hatóságnak olyan hatáskörökre is szüksége van, amelyeket még nem kaptak meg, például arra, hogy bizonyítékokat kezelhessen, tanúkkal beszélhessen, hozzáférést kapjon a büntetőeljárásokhoz és a bűnügyi nyomozás során felhalmozott adatokhoz és információkhoz, valamint szüksége lenne az elektronikus bizonyítékok kezelésének és az elektronikus bizonyítékok megszerzésének jogaira.
Megfelelő hatáskörök hiányában "ezeken a szerveken vagy magánszemélyeken múlik, hogy együttműködnek-e vagy sem" - mondta Biro Ferenc.
A hatóság oldalán elérhető tájékoztató szerint az Integritás Hatóság elnöke a nyomozási jogkörök kiszélesítésének szükségességét hangsúlyozta Brüsszelben megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
A magyar Integritás Hatóság, mint független és autonóm állami szerv, az európai uniós kondicionalitási eljárás egyik legfontosabb mérföldköve. A Hatósággal szemben elvárás az európai uniós támogatásokkal való visszaélések megelőzése, azonosítása és vizsgálata Magyarországon. Autonóm államigazgatási szervként a Hatóság kiáll a hatalmi ágak szétválasztása mellett - áll a nyilatkozatban. A hatóság elnöke az eseményen elismerte: munkájuknak még messze nincs vége.
Kutatást végeztünk hasonló mandátummal rendelkező, európai uniós országokban működő intézmények vonatkozásában. Ez a kutatás megmutatta, hogy sikeres és hatékony intézmények két kölcsönösen, egymást támogató alappilléren nyugszanak. Ezek az autonómia és az érvényesíthető vizsgálati jogkörök - magyarázta.
Az Európai Tanács a végrehajtási határozatban és azt követően hangoztatott aggályai látszólag sajnos bebizonyosodtak.
Az Integritás Hatóság jogkörei nem elegendők, továbbá még a biztosított jogkörök sem végrehajthatók
- fogalmazott Biró Ferenc.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Róka László
English (US) · 
Hungarian (HU) ·