Tovább bonyolódik a Magyarországnak szánt uniós források ügye

Kedden ül össze az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága, ahol a bizottság tagjai a Magyarországnak szánt uniós támogatások ügyéről fognak vitázni. Az uniós ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele, a Brussels Playbook úgy tudja,

– a lap szerint több képviselőt is a magyar kormány körüli folyamatos korrupciós és jogállamisági aggályokat zavarja.

A vitára azután kerül sor, hogy von der Leyenék arra készültek, hogy a felfüggesztett források egy részét felszabadítanák a magyar kormány számára.

A magyar egyetemeknek adnának először uniós pénzt

A Politico az üggyel kapcsolatosan megkereste az EP magyar ügyekkel foglalkozó jelentéstevőjét, a francia Gwendoline Delbos-Corfieldet, illetve a Princeton egyetem oktatóját, John Morijn-t – aki egyben az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének tudományos bizottságának tagja –, akik úgy látják,

Mint a lapnak adott válaszukban írják, az akadémiai és Erasmus-forrásokat az EU-nak vissza kellene állítani, amivel véleményük szerint az uniós intézmény „jelzést küldhet az egyszerű magyaroknak az ő támogatásukról”.

Válaszukban ugyan kiemelték, hogy a magyar kormánnyal szembeni kritikák – példaként többek között a korrupció elleni küzdelem hiányát, a jogállamisági aggályokat és a bíróságok függetlenségének hiányát említették – kapcsán még továbbra sincs valódi előrelépés, ami miatt felfüggesztették a Magyarországnak járó forrásokat, de úgy érvelnek, hogy az Erasmus- és kutatási alapok felszabadítása elkerülné, hogy az uniós adófizetői pénzek „egy korrupt rezsim kezébe kerüljenek”.

Ezzel kapcsolatosan több lehetséges alternatívát is megfogalmaztak.

Az egyik lehetőség, hogy ezeket a forrásokat a Bizottság közvetlen irányítása alá helyezzük az elfoglalt oktatási struktúrák bevonása nélkül, vagy egy új, független magyarországi közvetítőn keresztül, amihez az akadémikusok és a hallgatók közvetlenül hozzáférhetnek

– javasolta Delbos-Corfield és Morijn, akik hozzátették, hogy egy másik lehetséges opció, hogy a magyar egyetemeknek szánt támogatásokat más tagállamoknak biztosítják, amiknek az ily módon megszerzett forrásokat az adott országba jelentkező magyar kutatók és Erasmus-hallgatók támogatására kellene fordítania.

Mint fogalmaznak, ezzel a magyar hallgatók és tudósok ismét hozzájuthatnának az európai kutatási forrásokhoz és hogy más tagállamokban folytathassák tevékenységüket, miközben ezzel elkerülnék azt is, hogy más uniós állampolgárok a „korrupt magyar egyetemeken” tanulhassanak.

Első körben 13 milliárd euró a tét

Ahogy arról korábban beszámoltunk, még október elején szivárgott ki, hogy az Európai Bizottság november végéig a tagállamok felzárkóztatására szánt kohéziós alapból a Magyarországnak szánt 13 milliárd eurónyi támogatást szabadíthat fel az igazságügyi reformban elért eredmények miatt – a 2021–2027 közötti költségvetésből összesen 21,7 milliárd eurót kapna Magyarország.

Sajtóhírek szerint a Bizottságnak az lehet a célja ezzel, hogy a magyar kormány is megszavazza a hétéves uniós költségvetés növelését – ahhoz ugyanis egyhangú szavazásra van szükség, az Orbán-kormány pedig erre eddig nem volt hajlandó – igaz, korábban Berlin is emelt kifogást ellene.

Ugyan az Európai Parlamentnek közvetlenül nincs formális hatalma, hogy blokkolja egy tagállam számára való kifizetéseket,

akik így elképzelhető, hogy kompromisszumra kényszerülnek. Az Európai Bizottság egyébként részben amiatt növelné az unió hétéves költségvetését 66 milliárd euróval, hogy abból Kijevnek nyújtson pénzügyi támogatásokat.

Amennyiben az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a magyar igazságügyi rendszerben bevezetett reformok elegendőek, akkor a fentebb említett 13 milliárd euró felszabadulhat. Ugyanakkor ahhoz, hogy a teljes kohéziós alaphoz, illetve a koronavírus-járvány miatti helyreállítási alaphoz (RFA) hozzájuthasson a magyar kormány, ahhoz 27 szupermérföldet kell teljesítenie.

(Borítókép: Index)