Újra épülhetnek szélerőművek Magyarországon! - Kiderült, hol és hogyan

Mi ez az egész röviden?

Az új szélerőmű telepítéseket egy közelmúltbeli jogszabály változás már megteremtette Magyarországon, így sok év után megnyílt a lehetőség arra, hogy a meglévő 330 MW beépített kapacitás tovább bővüljön - összhangban az Európai Bizottság felé a helyreállítási tervben vállalt feltételekkel, illetve a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) célszámával. Utóbbi anyag 2030-ra 1000 MW beépített szélerűmű kapacitást jelez, és éppen a kettő közötti 670 MW kapacitás kiépítésének körülményeit rögzítette egy minapi kormányrendelet azzal, hogy felállított egy preferencialistát.

Amint a Portfolio részletesen megírta: erre azért volt szükség, mert a várakozásokat jelentősen meghaladó naperőmű, szélerőmű és akkumulátoros energiatároló telepítési igény ömlött be a második közzétételi eljárásban, és muszáj volt összerendezni a 2030-as célokat, a hálózatfejlesztés irdatlan költségeit, illetve a zöldenergia további terjedésének szempontjait. A preferencialista számos kérdést felvetett és ezek tisztázása, illetve a befektetők tájékoztatása volt a mai online fórum fő célja, amelyen több fontos üzenet, illetve prezentáció is elhangzott.

Íme a főbb üzenetek

A fórum nyitó részében elhangzott főbb üzenetek saját értelmező keretünkbe rendezve:

• Alföldy-Boruss Márk, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A jelenleg már meglévő mintegy 6100 MW naperőművi kapacitáson felül 2028-ig további mintegy 5 GW kapacitás csatlakozása várható az első közzétételi eljárás előtti, illetve az első közzétételi eljárásban jelzett igények mentén, és ezen felül a háztartási méretű kiserőművek körében is várható kapacitásbővítés. Ezek mentén 2030-ra várhatóan teljesíthető a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia és Klímatervben megfogalmazott 12000 MW naperőmű kapacitás, így a második közzétételi eljárásban ezért kerültek az új napos kapacitások helyett egyéb igények a preferencialista élére az 54/2024-es kormányrendeletben. Az is fontos, hogy a villamosenergia törvényben (Vet.) megfogalmazott legkisebb költség elvét figyelembe kell venni a hálózatfejlesztési költségeknél, miközben a további új ipari naperőmű fejlesztések jelentős hálózatfejlesztési igénnyel járnának, és ez is az új preferencialista megszületését indukálta.
• Králik Gábor, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnökhelyettese. Az új szabályozási keret célja, hogy a már létesített hálózati csatlakozási pontokon, illetve a kiadott csatlakozási engedélyeknél működjenek együtt a különféle erőművi termelési kapacitást tervező befektetők, amelyet egyébként a Vet. megenged, és így kvázi rendszerhasználati díjkedvezménnyel együtt tudják a hálózati betáplálást megoldani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a különféle erőmű típusok (pl. nap és szél) éves kihasználtsági rátái jól kiegészítik egymást, így tehát összességében a felhasználási és kapacitási jogokban is van potenciál.
• Biczók András, a MAVIR Zrt. vezérigazgatója. Arra mutatott rá, hogy az a cél: a napsütéses órákon túl is növekedjen a már meglévő betáplálási pontokon és meglévő betáplálási kapacitások mellett a hálózati betáplálás, ezt pedig a naptól eltérő erőművi technológiák tudják segíteni (szél, egyéb megújuló). Ő is megerősítette, hogy az említett kormányrendelet 2030-ig az új szeles kapacitások létrejöttét segíti, illetve azokat a napos kapacitásokat, amelyeket vagy az első közzétételi eljárás előtt, vagy annak során nyújtottak be.
• Bally Attila, az MVM Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese az MVM ÉMÁSZ és DÉMÁSZ elosztóhálózati engedélyes szemszögéből arra mutatott rá, hogy 2022-ben több, mint 70, 2023-ban több mint 130 milliárd forintot ruháztak be különféle hálózatfejlesztésekre, és az előttük álló feladatokból 2028 utánra több, mint 1000 milliárdos hálózatfejlesztési csomagot látnak. Ezek komoly feladatokat jelentenek, jelentős összegek mellett, így a szükséges hálózatfejlesztésekre továbbra is nagy erőkkel koncentrálnak.
• Katona Ádám, az E.ON Hungária Zrt. hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese. Rámutatott: a magyar villamosenergia rendszer napi jellemző csúcsigényét meg fogja haladni a naperőművek beépített kapacitása, így szélesíteni kell a naperőművekhez képest a termelési profilt. Egy naperőmű csúcstermelése éves átlagban 16% körüli, de ha a közelébe telepítenek egy szélerőművet, illetve egy energiatárolót, akkor ez érdemben növelhető, hiszen napon belül a reggeli és esti órákra is kitolható a hálózati betáplálás, ez pedig a hálózati beruházásokban is takarékosságot hoz. A MEKH által rövidesen bemutatandó információs bázis (térkép) sokat segít majd a meglévő és tervezett hálózati csatlakozási pontokon az üzleti lehetőségek átlátására és kiaknázására.
• Torda Balázs, az OPUS-TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója. Úgy fogalmazott: lassan túl vagyunk az intenzív kapacitásbővítésen a naperőművek terén, így a volumen növelése után a minőség növelése a cél, hatékonyabb projektek segítségével. Ebben is segítenek a különféle tájékoztatási folyamatok (pl. MEKH térképes adatbázis) arról, hogy hol vannak még kihasználatlan, vagy olcsóbban, hatékonyabban biztosítható hálózati kapacitások. Szavai szerint a projektek átgondolása azért is fontos, illetve hasznos, hogy csak a tényleges csatlakozási igényekről beszéljünk, ami így az erőforrások hatékonyabb kihasználását is segíti.

Nem csak egyetlen szélerőmű park létesülhet

Farkas Dávid, a MAVIR csatlakozási és hálózathasználati osztályának vezetője a fenti bevezetők utáni rövid előadásában ismertette a második közzétételi eljárásban kialakított eljárásrendet, illetve preferencialistát, amelyről a Portfolio részletesen itt írt, illetve a MAVIR is kiadott egy rövid leírást az 54/2024-es kormányrendelet megjelenését követően.

Amint az alábbi prezentációs oldalon is látható:

• A preferencialista élén az a 14 MW csatlakozási igény áll, amelyek még a korábbi időszakban jelezték hálózati csatlakozási igényüket középfeszültségre, és 2030-ig becsatlakoztathatók a hálózatba.
• A második helyen az új szeles kapacitások csatlakoztatása áll, de itt az átviteli hálózatra jelzett 1359 MW csatlakozási igényből a kormányrendelet csak legalább 670 MW-ot enged egyetlen hálózati csomópontra (részleteket lásd alább).
• A harmadik helyen azok az ismételt csatlakozási igények találhatók, amelyek nagyfeszültségre akarnak csatlakozni, és amelyek a részletszabályok alapján 135 MW-ot tesznek ki.

Farkas Dávid a fenti második, számos félreértést is generáló, pont kapcsán egyértelműsítette:

A legalább 670 MW új szélerőmű kapacitás nem egyetlen beruházó egyetlen szélerőműparkjából valósulhat meg, hanem több különböző befektető akár különböző szélerőműparkjából összesen. Az egyetlen fontos feltétel, amely a kormányrendeletben is benne van, miszerint csak az átviteli hálózaton egyetlen kapcsoló állomáson keresztül tudnak ezek a projektek csatlakozni.

Itt az a cél, hogy a MAVIR-nak csak egyetlen kapcsoló állomást kelljen fejlesztenie a 400 kV-os hálózaton, és aköré egy meghatározott sugarú körben tudnak majd a projektek csatlakozni. Szó sincs tehát arról, hogy mindössze egyetlen igénybejelentő egyetlen gigantikus szélerőműparkja csatlakozhatna. Sokkal inkább az a cél, hogy a rövidesen kijelölendő lokáció körüli körben a lehető legtöbb, együttesen legalább 670 MW kapacitású, szélerőmű be tudjon kapcsolódni a hálózatra.

A Portfolio információi szerint a lokáció Északnyugat-Magyarországon, Győr környékére várható, a kijelölése pedig a március 22-i dátum után rövidesen megtörténhet. Ennek oka, hogy az országos szélcsatorna adottságokat azon a környéken lehet a legjobban kihasználni a Vet-ben előírt legkisebb hálózatfejlesztési költségekre, illetve a NEKT-ben megfogalmazott 1 GW szeles kapacitásra is tekintettel.

Később elhangzott a fórumon, hogy ezen az egyetlen kapcsoló állomáson kívül az országban más helyen nem fognak az elosztóhálózati üzemeltetők új csatlakozási engedélyt kiadni szeles kapacitásra (és az átviteli hálózaton sem lehet máshol új szeles igénnyel csatlakozni). Így tehát csak meglévő csatlakozási kapacitás/jog jobb kihasználása érdekében tudnak máshol új szélerőművek települni, illetve csak olyanok, amelyek „visszwattosak”, azaz nem történik betáplálás a közcélú hálózatra.

Farkas Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy bár jogilag a most pénteki, március 22-i határidő előtt is van lehetősége visszavonni, vagy csökkenteni a beruházóknak a tervezett kapacitásokat, de ez a pénteki dátum után ésszerűbb, hiszen március 22. után már az előzetes műszaki-gazdasági tájékoztató (MGT) adatai ismeretében (csatlakozási díj, csatlakozási időpont, csatlakozási pont) tud ilyen döntést meghozni a befektető.

A csatlakozási és hálózathasználati osztályvezető jelzése szerint a fenti preferencialista negyedik pontja, illetve a jelenlegi hálózati beruházási ütemezések alapján az új önálló naperőművi projektek, illetve az új naperőmű és tároló projektek (második közzétételi eljárásban benyújtott igények) ebbe a 4. kategóriába, azaz

nagy eséllyel a 15 napon belüli elutasítás kategóriájába esnek.

Ez szintén megerősíti a Portfolio két héttel ezelőtti helyzetértelmezését, miszerint a második közzétételi eljárásban benyújtott mintegy 5 GW új naperőművi kapacitást lényegében el fogják utasítani a hálózati engedélyesek, mert egyszerűen nincs rájuk szükség a meglévő bő 6 GW, és a folyamatban lévő bő 5 GW napos kapacitás mellett, ráadásul túl nagy további hálózatfejlesztési igénnyel is járnának.

Ez a további menetrend

Lengyel Zsolt, a MAVIR rendszerszintű tervezési osztályának vezetője a második közzétételi eljárás kapcsán a további menetrendet, mérföldköveket ismertette előadásában. Így tehát a most pénteki, március 22-i határnappal kapcsolatos információkat, illetve az azt követő hetek fontosabb dátumait. Amint láthat: június közepéig megkapják a végleges MGT-ket azok, akik a második közzétételi eljárás nyomán "talpon maradtak", illetve a MEKH által létrehozandó térkép segítségével egymásra találnak.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy továbbra is adott a lehetőség a technológiamódosító igények benyújtására. Ez azt jelenti, hogy az eredeti erőművi termelési/betáplálási technológia részben, vagy egészében lecserélhető. Amint az alábbi ábrán is látható, itt három főbb lehetőség van: naperőmű mellé szél, naperőmű mellé energiatároló, vagy naperőmű helyett szélerőmű kapacitás létesül.

A technológiamódosító igények kapcsán, illetve a meglévő csatlakozási kapacitás/jog jobb kihasználása érdekében arra hívta fel a figyelmet, hogy a KÁT 2020-2022-es referenciacsoport adatai alapján a naperőművek csúcskihasználtsági rátája éves átlagban 16,5%, míg a szeles kapacitásoknál 22%. Ezek alapján megjegyezte: ha ugyanolyan kapacitású naperőmű mellé ugyanoda szél is települne, akkor 3 év átlagában éves átlagban mindössze 2,1% az az energiamennyiség, ami nem táplálható be a hálózatra a csatlakozási kapacitáskorlát miatt (jellemzően tavasszal és nyáron ütközik bele a korlátba a nap és szélerőmű az együttes termelés felpörgése miatt).

A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy viszonylag alacsony az elvesztett energia, ha azonos lokációra azonos beépített kapacitással létesül nap- és szélerőmű, és közben a csatlakozási kapacitást lényegesen jobban ki tudják használni a befektetők, éves szinten akár 380 órával többet tudnak betáplálni a hálózatba. Magyarul: a napos és szeles kapacitások termelési profilja jól kiegészítik egymást.

Mindez pedig még tovább javítható (az elvesztett energiamennyiség aránya lejjebb szorítható, illetve a betáplálás óraszáma még tovább növelhető), ha az adott pontra tárolót is telepítenek a befektetők – jegyezte meg.

Címlapkép forrása: Getty Images