A vizsgálat a védettség hosszára is kiterjed majd.
Újabb vakcinahatékonysági kutatásokat tervez az egészségügyi kormányzat – ezt közölte az emberi erőforrások miniszterének főtanácsadója az Infostarttal. Kollár Lajos szerint vizsgálják majd például a védettség hosszát és az oltások egyes társbetegségekkel kapcsolatos hatékonyságát is.
Az orvosprofesszor a korábbi, a harmadik hullám idején készített vakcinahatékonysági kutatás eredményeit is szóba hozta. Erről azt mondta: „Egy angol nyelvű szaklapban sikerült leközölni a kutatás eredményeit. A hipotézis, illetve a cél az volt, hogy kiderüljön a vakcinák hatékonysága, köztük milyen különbség van, ha van. Érdekes adatokat kaptunk, a keleti, nyugati vakcinák között nem volt igazán lényeges különbség, csak pár százalék a hatékonyságban”.
Mindez azt jelenti szerinte, hogy az oltás 88-98 százalékkal emelte a védelmet a koronavírus-betegség halálos kimenetele ellen, és 69-89 százalékban a megbetegedéssel szemben. A vizsgálatot idén január és június között végezték, akkor még harmadik oltásról nem volt szó, ám már akkor is 10-20-szor nagyobb eséllyel haltak meg azok, akik nem voltak oltottak – írta az Infostart. Kollár hozzátette, hogy „mindegyik vakcina okozott egyfajta védettséget”, és „volt olyan csoport, ahol a Sinopharmnak voltak a legjobb eredményei”.
Nem tűnik elégnek a két adag Pfizer-oltás az omikron ellen
A jelek szerint sem a két adag Pfizer-, sem pedig a két adag Sinovac-vakcina nem nyújt elegendő védelmet a koronavírus új variánsa ellen.
„Van olyan vizsgálat, amely a társbetegségek összefüggéseit keresi a vakcinák hatékonyságával, van olyan, amely a védettség hosszát érinti. A NEAK és az NNK adatbázisanyagát vesszük tekintetbe, csak más szempontok szerint vizsgáljuk meg. Mivel ugyanazon betegekről van szó, az eredmény pontossága tovább növelhető” – mondta Kollár Lajos az újabb vizsgálatról, hozzátéve, hogy ez is anonim módon zajlik.
Az egészségügyi kormányzatot kritika érte, hogy bizonyos adatokat nem hozott nyilvánosságra. A főtanácsadó erről is beszélt. „Tudni kell, hogy amíg eredmények nincsenek, és egy jó nevű szaklap nem fogadja el, nem hozzuk nyilvánosságra, mert lehetnek tévedések. Elindulnak a vizsgálatok, amikor eredmények lesznek, ezeket sikerül összegezni, átnézni, ellenőrizni, átfésülni, azután fogjuk nyilvánosságra hozni.”
English (US) · 
Hungarian (HU) ·