A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre küldött egy a közbeszerzési rendszert több ponton átalakító jogszabálytervezetet, amely fontos lépés lehet abban, hogy a kormány eleget tegyen az Európai Bizottság kondicionalitási eljárásban megfogalmazott elvárásaink. A hétvégén bemutatott tervezet ugyanis több olyan elvárásra is választ ad, amelyet a magyar uniós források egy részét, mintegy 6,35 milliárd eurónyi kohéziós forrást továbbra is fogva tartó 17 korrekciós intézkedés között is szerepel.
A Bizottság által megkövetelt intézkedések között szerepel az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztése az átláthatóság növelése céljából, valamint egy jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére.
Az elvárt korrekciós intézkedések továbbá magukban foglalják a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozását, egy cselekvési terv elfogadását a közbeszerzési verseny szintjének javítása érdekében, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások részére szóló képzés és támogatási rendszer kialakítását a közbeszerzési részvétel költségeinek megtérítésére.
A most benyújtott tervezet első módosítása a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó szabályokat érinti, ahol a részszempontokat egyszerűsítették, és mostantól csak szempontok néven szerepelnek a rendeletben. Ez a változás a szabályozás átláthatóságát és könnyebb értelmezhetőségét szolgálja.
A második módosítási javaslat a közbeszerzési eljárásoknál az alkalmasság és kizáró okok igazolásának módjára vonatkozik. A jogutódlás során felhasznált adatok esetén a gazdasági szereplőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az előző jogelőd nem tartozott az alkalmasságot kizáró okok hatálya alá. Ezen változások az eljárások jogbiztonságát erősítik, így kielégíthetik az EB által elvárt javaslatait.
A Magyarországnak járó uniós források, a várható pályázatokról, valamint a szabályozói változásokról részletesen szó lesz szakmai konferenciánkon, amelyen a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Dr. Kovács László PhD is részt vesz majd.
A harmadik módosítás az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályokra terjed ki, ahol a beruházás-lebonyolító feladatkörének pontosítására került sor. Az állami közbeszerzési szaktanácsadó vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazása esetén ez a feladatkör nem terjed ki rájuk, de együttműködés lehetősége áll fenn.
Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó negyedik módosítás két fontos elemre összpontosít. Az egyik a gazdasági szereplők részéről az adatok továbbításának egyszerűsítése, a másik pedig az elektronikus közbeszerzések eredményeinek és az esetleges szabályszegések felderítését szolgálja.
Az ötödik módosítás célja az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése, ami kifejezett követelése Brüsszelnek, amit még a decemberi értékelésben is felróttak a magyar kormánynak.
Fontos változás még, hogy az előzetes piaci konzultáció alkalmazása kötelező lesz a közbeszerzési eljárások megindítása előtt, amennyiben a hirdetményben nem szerepel az eredménytelenség indokaként.
A hatodik módosítás további változásokat hoz az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentésére irányuló intézkedések terén. Az előző változásokat pontosítja, kiegészíti, és kihangsúlyozza, hogy az egyes eljárások kizárhatók ezen rendelkezésekből.
Ez viszont nem biztos, hogy megfelel majd az Európai Bizottságnak, mert keretmegállapodások megkötésére, a dinamikus beszerzési rendszerek létrehozására, valamint a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján megvalósított egyedi beszerzésekre nem vonatkozna az egyajánlatos eljárások kizárása.
Végül, a záró rendelkezések rögzítik a rendelet hatályba lépési időpontját és az egyes rendelkezések érvényességét. Az új szabályok a hatályba lépést követően, 2024. március 1-jétől érvényesek, azonban a negyedik módosítás csak 2024. december 1-jén lépne hatályba. A társadalmi egyeztetés vasárnap indult, majd 8 napig lehet észrevételeket küldeni, ami február 26-án jár le.
Mint ismert, tavaly decemberben az Európai Bizottság a horizontális feljogosító feltételek szerinti eljárásban úgy döntött, hogy az elfogadott igazságügyi reformmal azt a magyar kormány teljesítette. Ez azt jelenti, hogy 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás várt elérhetővé a költségvetés számára, azonban a kondicionalitási (köznyelvi nevén jogállamisági) eljárás még befagyasztva tart 6,35 milliárd eurónyi EU-támogatást.
A gyermekvédelmi törvény – amely sérti az uniós LMBTQ-jogokkal kapcsolatos alapelveket –, valamint a magyar menekültügyi szabályozás problémái és az akadémiai szabadság kérdése további 2,6-2,7 milliárd eurót tart fogva.
A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) teljes kerete elérhetetlen a magyar kormánynak, ami egyrészt 5,9 milliárd eurónyi támogatást, és a RePowerEU-fejezet további 4,6 milliárd euróját blokkolja.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·