Közös sajtótájékoztatót tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, miután a február 1-i rendkívüli uniós csúcson a tagállamoknak végül sikerült megállapodniuk az uniós pénzügyi keret (MFF) felülvizsgálatában.
Az ülésre amiatt került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök a decemberi EU-csúcs ezen pontját megvétózta. Emiatt sokan aggódtak azon, hogy a magyar kormányfő továbbra is élni fog a vétó eszközével, mert az MFF tartalmazott egy 50 milliárd eurós tételt, ami a honvédő háborút vívó Ukrajnát egészen 2027-ig támogatná pénzzel – ezt 17 milliárd saját forrásból, 33 milliárd pedig felvett hitelből fogják finanszírozni.
Ugyanakkor hiába tartottak Orbán vétójától, az ülés lényegi pontjában már a csúcs hivatalos kezdése után másfél órával megegyeztek – a magyar kormányfő az előtte lévő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, majd Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt, míg a csúcs reggelén hozzájuk csatlakozott von der Leyen, Michel, illetve Olaf Scholz német kancellár.
A sajtótájékoztatón Michel röviden arról beszélt, hogy a mostani megállapodás az EU egységét és vezetését mutatja, ezenkívül azt is érintette, fontos, hogy az Európai Unió ne csak ígérjen, hanem azokat teljesítse is – e kapcsán említette az Ukrajnának szánt, ám késlekedő lőszertámogatásokat is.
Az őt követő von der Leyen is elégedetten beszélt az ún. Ukrajna-keretről, amivel szerinte egy erős üzenetet küldtek Vlagyimir Putyin felé. Von der Leyen leginkább azt emelte ki, hogy a Bizottság által kért költségvetés-módosítás 80 százalékát elfogadta a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, amivel szerinte az EU képes lehet az előtte álló problémákat és prioritásokat kezelni.
Felsorolta, hogy az EU megerősítette eddigi vállalásait az illegális migráció elleni fellépésben, megerősítették az elkötelezettségüket a nyugat-balkáni partnerek és az EU déli szomszédai felé, emellett emlékeztetett: a tagállamok megállapodtak egy keretben, ami a természeti katasztrófák és a humanitárius válságok kezelését segíti elő, ahogyan az ún. STEP-eszközre átcsoportosított pénzekkel javítani tudják Európa versenyképességét a kritikus technológiákban.
De miben is állapodtak meg a tagállamok?
Ugyan a csúcs előtt a legtöbben leginkább Orbán Viktor Ukrajna kapcsán belebegtetett vétójával foglalkoztak, de emellett más, fontos kérdésekben is megállapodtak a tagállamok.
A magyar kormány által is elfogadott zárónyilatkozat szerint összesen a 2027-ig tartó költségvetést összesen 64,6 milliárd euróval módosítják, amiből 33 milliárdot hitelfelvételből, 10,6 milliárdot átcsoportosítással finanszíroznak, a fennmaradó 21 milliárd eurót pedig a tagállami hozzájárulások növelésével – azaz évente 7 milliárd euróval fizetnek többet összesen a tagállamok.
A legnagyobb tétel az Ukrajna támogatására szánt pénzösszeg volt, ami összesen 50 milliárd eurót ölel fel.
Ebből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás Ukrajna részére, 33 milliárd pedig hitel. A magyar kormány e kapcsán azt szerette volna kiharcolni, hogy az uniós költségvetésen kívüli alapból finanszírozzák, majd miután ezt az ötletet a többi tagállam elvetette, azt szerették volna elérni, hogy arról évente szavazzanak az Európai Tanácsban egyhangú döntéssel.
Végül ehhez képest egy jóval fellazított ellenőrző mechanizmust sikerült kiharcolni: az Európai Bizottság évente készít jelentést az ún. Ukrajna-eszközről, amiről aztán az Európai Tanácsban vitáznak, két évente pedig az Európai Tanács minősített többséggel felkérheti a bizottságot, hogy vizsgálja felül a támogatást, de csak amennyiben szükséges.
A második legnagyobb tétel az illegális migráció kezelése – közvetlenül erre 2 milliárd eurót költenek majd az uniós pénzügyi keretből, amivel a tagállamokat segítik, viszont további 7,6 milliárd eurót költenek az ún. szomszédpolitikára, azonban ott is leginkább a migráció megfékezésére fizetnek a Nyugat-Balkán, a déli szomszédok és Afrika országai számára.
Másfél milliárd euróval támogatják a stratégiai ágazatokban az Európai Unió versenyképességét növelést célzó STEP-eszközt (Stratégiai Technológiák Európáért Platform) – mostani pluszforrásokkal a védelmi ipart fejlesztenék.
Ugyanennyi plusz forrást kap a szolidaritási és sürgősségi segélytartalék is.
A koronavírus-járványból való kilábalást segítő Next Generation EU miatt felvett közös hitel kamatainak a törlesztésére további kétmilliárd eurót csoportosítottak át, mivel az infláció miatt közel nőtt a kamatfizetési kötelezettség – ez a fukarállamok legnagyobb követelése volt.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·