Varga Judit megvédhette volna az áldozatokat, de a rendszer azt sem engedte, hogy magát védje meg

Jogvédő szervezetek tankönyvi példaként használhatnák a kapcsolati erőszak illusztrálására Varga Judit kedd reggel közzétett Facebook-posztját. A közélettől visszavonult volt igazságügyi miniszter arra reagálva, hogy Magyar Péter közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt egy több mint egy évvel ezelőtti beszélgetésükről, többek között felidézett egy januári éjszakát, amikor hajnali kettő körül arra ébredt, hogy a férje őrjöngve ment be a hálószobába.

„Erősen ittas hanghordozással, válogatott szidalmakkal ostoroz, hogy hogy képzelem, hogy lejáratom a barátai előtt, mert nem tudott telefonon elérni. Én azt a módszert alkalmaztam, amit a hosszú évek alatt kialakítottam, hogy ilyenkor jobb nem megszólalni, és úgy maradtam, ahogy voltam, neki háttal az oldalamon fekve az ágyban, várva, hogy válaszok hiányában majd lenyugszik. De nem hagyta abba. (…) Egyre kisebbre próbáltam összekuporodni és vártam a következő ütést, féltem, nehogy a gerincemet találja el, de nem mertem megmozdulni. Közben magamban egy szép dallamra gondoltam, hogy minél előbb vége legyen ennek a jelenetnek. Mert rutinom volt ebben bőven.”

Varga Judit néhány nappal ezelőtt egy kapcsolati erőszakról szóló kisfilmmel még csak sugalmazta, hogy ő maga is áldozat, a keddi posztjában azonban ezt már feketén-fehéren leírja, azzal vádolva a férjét, Magyar Pétert, hogy újra meg újra sikeresen visszaültette őt a „kapcsolati erőszak hullámvasútjára”.

A kedden közzétett második Facebook-posztjában aztán szemléletesen leírta azt is – egy szakkönyvben olvasta –, hogy milyen nehéz helyzetben van egy nárcisztikus személyiségzavaros ember áldozata, ha megpróbál kiszabadulni. Hogy milyen nehezen tud a környezetétől segítséget kérni, „hiszen a napi lelki kegyetlenkedésekről szóló történeteit senki sem tudja teljes mértékben elhinni. Mindig lesznek kételyek a barátokban, ismerősökben és kollégákban, mert a bezárt ajtók mögött zajló drámának csak az áldozat és a legközelebbi családtagok – általában az érzéseiket még megfogalmazni sem tudó kiskorúak – és a nagyon tehetséges bántalmazó a tanúi”.

Sokan vannak hasonló helyzetben, és sokan nem találják a kiutat a hasonló helyzetből, mert nem kapnak segítséget. Mert Magyarországon egy kormánytag sem jut segítséghez, ha abból indulunk ki, amit Varga Judit, a kormány egykori tagja leírt.

Magyar Péter és Varga Judit nyilvánosság előtt, immár politikai térben zajló magánéleti vitájának van egy, az ország egészére nézve elkeserítő vetülete. Most ugyanis az az ember beszélt a saját áldozatiságáról, aki igazságügyi miniszterként hatalmi pozícióban volt, hogy a többi áldozatnak segíthessen.

Varga Judit azonban a kormánynak az Isztambuli egyezménnyel szembeni ellenérzéseit képviselve a legtöbbször arról beszélt, hogy Magyarországon – bár a jogrendszer nem tökéletes -, „de a magyar kormány a zéró tolerancia jegyében következetes jogalkotással törekszik arra, hogy hazánkban minél kevesebb nőnek kelljen bántalmazást elszenvednie”. Ezt például a Mandineren 2020 januárjában megjelent írásában állította, amelyben azt magyarázta el, hogy a magyar kormány mért nem támogatja az Isztambuli egyezmény ratifikációját („mert az egyezmény egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. A Kormány nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény gender-ideológiáját.”)

Az Isztambuli egyezmény fő célkitűzései között szerepel a nők elleni és a párkapcsolati erőszak megelőzése, üldözése és megszüntetése, az áldozatok védelme és segítése, a nemek közti egyenlőség megteremtése, és az ezen a téren érintett szervezetek és hatóságok támogatása. Az egyezmény politikai irányelveket egyesítve összehangolná és hatékonyabbá tenné a nők elleni erőszak és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet az ahhoz csatlakozó országokban. Magyarország 2014 márciusában aláírta ugyan, de a mai napig nem ratifikálta, azaz nem iktatta törvénybe az egyezményt, amely így nem vált jogilag kötelezővé. Sőt 2020-ban a magyar parlament elfogadott egy nyilatkozatot, amely elutasítja a ratifikációt.

A nőjogi szervezetek évek óta lobbiztak azért, hogy kerüljön be a nők elleni erőszak, mint önálló tényállás a büntetőtörvénykönyvbe. Ahogy Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza egy korábbi interjúnkban fogalmazott: „A családon belüli erőszaknak igenis neme van. Tudomásul kell venni, hogy ez tömegesen, tendenciózusan és rendszerszinten nőket érint, és ennek megfelelően kellene hangolni a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogszabályokat és a komplett szolgáltatórendszert is, a védett házaktól kezdve a gyerekvédelmi beavatkozásokon át, a szociális ellátórendszeren keresztül, az igazságszolgáltatásig bezárólag. (…) A magyar rendszer, amely a társadalmi nemi kontextust elutasítja, nem tud hatékonyan, hatásosan eljárni a nők elleni erőszak áldozatainak védelmében.”

„Az Isztambuli egyezmény politikai hiszti” – mondta ugyanakkor Varga 2019-ben az Európai ügyek-, illetve az Igazságügyi bizottsága előtt tartott miniszteri meghallgatásán. „A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott” – tette hozzá.

Varga Judit arról is beszélt, hogy a nők védelmét szolgáló Isztambuli egyezmény ratifikálásának a követelése „túlmisztifikált”, és szerinte, aki dezinformációt folytat ezzel kapcsolatban, az nem a nőket védi, hanem saját politikai tőkéjét kovácsolja. 

Az országot 2019 decemberében megrázó győri családirtás után Varga Judit imázsfilmet forgatott a Kossuth téren, amelyben elmondta, hogy édesanyaként és nőként együttérez a fájdalmat elszenvedőkkel, és szigorítást helyezett kilátásba az áldozatok védelmében, miközben megint csak kizárta az Isztambuli egyezmény ratifikálást, mivel szerinte a magyar jogrendszer a nők védelmében az egyezménynél hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít.

Hogy ez mennyire nem így van, arra 2022-ben a Facebook-kommentelők nagyon is nyersen figyelmeztették. Két évvel ezelőtt nőnap alkalmából írta ki a közösségi oldalra, hogy a kormány mennyire elkötelezett a nők védelmének ügyében. Miután az ezt vitató hozzászólásokat az oldal kezelője törölni kezdte, a kommentelők már csak egy nevet írtak tömegesen a poszt alá: Renner Erikáét.

Varga Judit 2020 februárjában a férjével közös interjút adott a Képmás magazinnak, amelyben a kapcsolatuk erejéről, a szülői feladatok megosztásáról, egymás karrierjének a támogatásáról beszéltek. Magyar Péter a Partizánnak múlt hónapban adott interjújában ezt felülírta, amikor azt mondta, 2020 elejétől pár hónapig külön éltek a feleségével.

Ugyanabban az évben decemberben a Blikkben pózoltak a karácsonyi készülődés családi idillje közepette. A Blikkben dokumentált karácsonyi családi sütögetés után néhány nappal készült el az a rendőri jelentés, amely egy heves veszekedés körülményeit foglalta össze.

Varga Judit éveken át tette, amit a NER a női minisztereitől – amikor még voltak – elvárt: kitette a kirakatba a boldog család és a mindenhol helytálló anya képét. A keddi Facebook-posztjával ezt, a kormány „családbarát” politikájának oly fontos imázst is meghazudtolta. De a bejegyzésével egy, az egész országra nézve tragikus következményekkel járó kormányzati kudarcra is rávilágított: hiába volt hatalmi és döntéshozatali pozícióban igazságügyi miniszterként, nemcsak sok más áldozatot nem tudott megvédeni, de a rendszer nem hagyta azt sem, hogy magát megvédje.

„Tartozom ezzel sok-sok olyan embernek is, aki hasonló helyzetben él és még nem találta meg a kiutat” – indokolta meg a kedd esti vallomását Varga Judit. Megvolt az eszköze arra, hogy ezt a kiutat biztosítsa ezeknek az embereknek. Kérdés, hogy tisztában van-e azzal, hogy még mindig vannak eszközei.