Vásárlóerő – Magyarország továbbra is sereghajtó

Az Eurostat az elmúlt napon adta ki első előzetes adatait a különböző GDP-mutatókról 2023-ra vonatkozóan. A jelentés szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezve az uniós átlag 64 százaléka Bulgáriában és 240 százaléka Luxemburgban. Az extrém különbség egy része nem valódi, az ír és a luxemburgi gazdaságszerkezet sajátosságai miatt a GDP/fő mutatók nem igazán kifejezők – jegyzi meg a Portfolio, hozzátéve: összességében

az unióban zajlik egy folyamatos konvergencia, aminek keretében a régiónk közeledik a fejlett országokhoz. Igaz, ezen belül a magyar pozíció „relatív lecsúszást” jelez.

Az élen Luxemburg és Írország állt, ahol a legmagasabb, 140 százalékkal, illetve 112 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezek a számok jelentősen meghaladták a többi prosperáló uniós országot, például Hollandiát (+30 százalék), Dániát (+28 százalék) és Ausztriát (+23 százalék).

A spektrum másik végén Bulgária jelentette a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t, amely 36 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Szorosan utána Görögország (-33 százalék) és Lettország (-29 százalék) következett, ami jól mutatja, hogy egyes tagállamok milyen gazdasági kihívásokkal néztek szembe tavaly – például az energiaválság hatásaival, vagy a tavalyi dél-európai erdőtüzekkel – olvasható.

Magyarország mutatója az uniós átlag 76 százalékán állt 2023-ban.

Ez egy kerekített előzetes adat, a tavalyi végleges számmal (76,2) nagyjából megegyező. Tavaly a kiigazított adatok szerint 0,8 százalékot zsugorodott a gazdaság, ezért érthető, hogy nem látunk előrelépést (bár nem törvényszerű, mert ez a fejlettségi mutató nem csak a reál-GDP-növekedések különbségének függvényében alakul.) Ezzel Horvátország utolérte hazánkat, Románia pedig a 78 százalékos eredményével lehagyta.

A Portfolio egyebek mellett megjegyzi, az egyes országok statisztikai adatközlései nem azonos minőségűek. Szlovákia masszív alulteljesítő volt évekig, ám adatait erős módszertani kétségek övezték – gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a relatív fejlettségi mutatója jóval feljebb kellene, hogy legyen. Most egy metodikai váltás miatt jelentősen javítottak is a korábbi közlésekhez képest, így épp hivatalosan az uniós fejlettségi szint 73 százalékán állnak, miközben voltak 70 százalék alatt is néhány éve. A decemberi módszertani felülvizsgálat miatt például 2020-ban a magyarral egyforma adatot láthatunk, míg eredetileg jóval alattunk voltak.