A Biden elnök aláírásával január 26-án megjelent közlemény szerint a felfüggesztés ideje alatt az amerikai kormányzat áttekinti a cseppfolyósított földgáz exportjának hatásait az energiaárakra, az amerikai energiabiztonságra és a környezetre. Elemzik egyebek mellett az LNG-üzemek környezeti, egészségi hatásait, de azt is, hogy az Egyesült Államok LNG-exportjának növekedése lassíthatja-e a megújuló energia felhasználásával termelt, a földgáz kiváltására alkalmas zöldhidrogén külfölön történő bevezetését.
A DOE korábban több tanulmányban vizsgálta ezeket a kérdéseket, ami egyes vélemények szerint szükségtelenné teszi a mostani szünetet. Az amerikai LNG-export azonban az elmúlt években is jelentősen nőtt, és a trend a következő években is folytatódhat, így az időközönkénti felülvizsgálat indokolt lehet. A felfüggesztett projektek megvalósulásával az Egyesült Államok LNG-export kapacitása lényegében megduplázódna, pedig az ország már így is a világ legnagyobb exportőre. 92,9 millió tonna/év LNG-export kapacitásával az USA tavaly vette át a piacvezető pozíciót Katartól, noha csak 2016-ban lépett a piacra.
A szénnél is klímarombolóbb lehet az LNG
Az elnöki közlemény az új LNG-export engedélyekre vonatkozó szünet bevezetését
elsősorban a klímaválság jelentette egzisztenciális fenyegetéssel indokolja,
hangsúlyozva, hogy az eddig tett lépéseken túl továbbiakra van szükség a klímaváltozás kezelése érdekében. Tény, hogy a földgáztermelést és -felhasználást világszerte mérsékelni szükséges a klímacélok elérése érdekében, de kérdéses, hogy erre valóban az exportkapacitás korlátozása jelenti-e a leghatékonyabb lépést egy olyan országban, ahol az egy főre jutó karbonemisszió körülbelül kétszerese az Európai Unióénak.
Az amerikai energiaügyi tárca korábbi elemzéseiben arra jutott, hogy az LNG-export összességében kedvező klímahatásokkal bír, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A földgáz elégetése valóban kevesebb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásával jár, mint a széné, de a földgáz zömét kitevő metán a légkörbe kerülve jóval erőteljesebben járul hozzá a felmelegedéshez, mint a szén-dioxid. Ezért az amerikai gáztermelő iparban széleskörűen alkalmazott hidraulikus rétegrepesztéses eljárás, az LNG hosszú, energiaigényes ellátási lánca és egyáltalán a földgáztermelés és -szállítás karbonlábnyoma kedvezőtlen esetben akár a szénével is összevethető nagyságú lehet.
Sőt, elemzések szerint az amerikai kitermelésű földgáz cseppfolyósítása, Európába és Ázsiába szállítása, visszagázosítása, majd ottani szállítása és elégetése az LNG teljes életciklusa során
akár legkevesebb 24%-kal is magasabb lehet annál, mintha Európa és Ázsia helyben kitermelt szénnel oldaná meg energiaellátását.
A mostani elnöki döntést részben kiválthatta, hogy a tengerentúli zöld- és egyéb civil szervezetek, a fogyasztók és az üzleti szféra részéről is egyre erőteljesebb elvárás a fenntartható energiagazdaságra való átállás. Viszont vélemények szerint az is jelentős súllyal eshetett a latba, hogy számos amerikai vállalat ellenzi a korlátozás nélküli LNG-exportot, mivel az szerintük a belföldi energiaárak emelkedéséhez vezet.
Csökkenti a kínálatot és emeli a gázárakat Amerikában
Az amerikai energiaügyi tárca korábbi anyagaiban a helyi energiaárak és gazdaság szempontjából is egyértelműen pozitívan értékelte az LNG-exportot, ami alapfeltétele volt annak is, hogy a tevékenységből az Egyesült Államoknak óriási új bevételeket termelő külön iparág születhetett mindössze pár év alatt.
Ugyanakkor a kontinensek közötti szállíthatóság lehetőségét megteremtő LNG-nek van egy olyan hatása is, hogy a korábban regionálisan, elkülönülten működő gázpiacokat jelentős mértékben globalizálja. Az amerikai LNG megjelenése az európai és ázsiai piacokon pedig egyben azt is jelenti, hogy a magasabb európai és ázsiai árak a tengerentúli gázárakat is felfelé húzzák. Leegyszerűsítve: az amerikai gáztermelők a legmagasabb árat kínáló külpiacokra szállítják terméküket, ami értelemszerűen csökkenti az otthoni kínálatot, amit a helyi vevők csak az árak emelésével tudnak növelni.
Az LNG-export e hatása miatt elemzések szerint az amerikai fogyasztók energiaköltségei csak a 2021 szeptember-2022 decemberi időszakban több mint 100 milliárd dollárral nőttek. A szintén e logikát követő más tanulmányok szerint
a most felfüggesztett LNG-export projektek megvalósítása 9-14%-kal emelheti a földgázárakat az Egyesült Államokban.
Az elnök döntése körül kialakult vitában szó esik az LNG-export iparági vállalatoknál képződő profitokra, az adóbevételekre, a foglalkoztatottságra, mindezek révén pedig összességében az amerikai gazdaságra gyakorolt jelentős kedvező hatásairól is. A fogyasztókat azonban ezen közvetetten jelentkező előnyöknél közvetlenebből érinti az energiaárak alakulása, és mivel az Egyesült Államok ismét elnökválasztásra készül, előtérbe kerültek a választópolgárok megszólítására alkalmas témák. Minderre tekintettel akadnak, akik úgy vélik, politikai döntés született a már a november 5-i elnökválasztásra is készülő Joe Biden részéről.
Az export fokozásában érdekelt vállalatok részéről érthető módon kritikával illeték a szerintük hibás döntést, mint amely erodálja az iparágba vetett bizalmat. Biden döntését az elnök politikai családjában, a Demokrata Pártban is kifogásolták. A nagy gáztermelő Nyugat-Virgina demokrata szenátora, Joe Manchin szerint a felfüggesztés rossz jelzést küld Amerika európai és ázsiai szövetségeseinek Washington megbízhatóságával kapcsolatban, és nagyon rossz irányt jelez az Egyesült Államok számára.
Az intézkedés elsősorban az amerikai LNG-re mindinkább támaszkodó Európában, de Japánban is ellátásbiztonsági aggályokat vetett fel.
Európa ellátása nincs veszélyben
Az Egyesült Államok korábban rendkívül erőteljes gazdaságdiplomáciai erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Európa csökkentse az orosz gáztól való függőségét, egyúttal pedig minél nagyobb felvevő piacává váljon az amerikai LNG-nek. Ezt a célt sikerült is elérniük:
a "szabadság-gázként" (freedom gas) is emlegetett tengerentúli eredetű LNG kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa energiabiztonságának fenntartásában
az energiakrízis kifejlődése, illetve az orosz gázszállítások visszaesése óta.
Az USA évről évre túl is teljesítette az Európa felé tett LNG-szállítási kötelezettségvállalásait. Az Európába irányuló amerikai LNG-export mennyisége 2021 és 2023 között lényegében megháromszorozódott, és tavaly 56,2 milliárd köbmétert, a teljes uniós gázimport közel 20%-át tette ki. Ezzel az USA Norvégia (87,8 milliárd köbméter) mögött már az EU második legnagyobb gázellátója volt tavaly, jócskán megelőzve már Oroszországot is (42,9 milliárd köbméter), melynek uniós gázszállításai 2021 óta (150,2 milliárd köbméter) alig több mint a negyedére estek.
Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint a várhatóan néhány hónapos időtartamú felfüggesztés nem fogja befolyásolni az Egyesült Államok LNG-export képességeit, az ország pedig továbbra is elláthatja szövetségeseit, így Európát. Az amerikai energiaügyi minisztériumi tájékoztatással összhangban az Európai Bizottság is azt közölte, hogy
az intézkedés semmilyen rövid és közép távú hatással nem jár az EU gázellátásának biztonságára nézve.
A felfüggesztés hatálya alól pedig kivételt képeznek az ellátási vagy nemzetbiztonsági vészhelyzeti esetek.
A Biden döntését támogatók érvelése szerint igazolja az LNG-export projektek felfüggesztését, hogy az európai LNG-terminálok kihasználtsága meglehetősen alacsony (2023-ban 58% volt), Európa pedig többféle módon is csökkenti gázfelhasználását, ami a tengerentúli fejlesztésekkel együtt azt eredményezheti, hogy 2030-ban az USA LNG-export kapacitása 76%-kal magasabb lesz, mint Európa várható gázigénye. Az európai LNG-terminálok alacsony kihasználtságát persze részben magyarázhatja a kapacitások túltervezése is, és az amerikai exportkapacitás kizárólag európai igényekhez való viszonyítása sem perdöntő, hiszen az USA ázsiai szövetségeseinek, például Japánnak is szállít LNG-t.
Az európai és más baráti országokban vevőre nem találó amerikai LNG-nek ugyanakkor egyre nagyobb része áramlik Kínába, mivel az árak ott is magasabbak, mint az Egyesült Államokban, ami az értékelések szerint nincs összhangban az USA nemzeti érdekeivel.
Baráti emlékeztető Európának az energiafüggetlenedés fontosságáról
Az amerikai LNG az európai energiaárak mérsékléséhez is hozzájárult egy, az öreg kontinens számára rendkívül kritikus időszakban. Az LNG azonban a cseppfolyósítás és visszagázosítás, illetve a szállítás tetemes költségei miatt így sem olcsó Európa számára. Az európai gázárak még 2023 végén is átlagosan mintegy négyszeresére rúgtak a tengerentúliaknak, az európai gazdaság pedig elsősorban
a magas energiaárak miatt az utóbbi években sokat veszített globális versenyképességéből,
mindenekelőtt épp az Egyesült Államokkal, illetve Kínával szemben.
A tengerentúli LNG-export projektek átmeneti felfüggesztéséről szóló döntés bejelentését követően az európai gázárak kismértékben emelkedtek, de február elejétől ismét ereszkedésnek indultak, és február közepén közel héthónapos mélypontot jelölő 25 euró/megawattóra körüli szintre süllyedtek a mértékadó holland TTF gáztőzsdén.
Az amerikai elnöki döntés mindemellett megerősítette a koronavírus-járvány, az energiaválság, illetve az orosz-ukrán azon tapasztalatát, hogy az energiaellátásban a külső partnerektől való túlzott függés kockázatokat jelent. Az elmúlt években a tengerentúlon is felerősödtek a saját ellátás fontosságát hangsúlyozó, a vélt vagy valós nemzeti érdekeket Európáéival is szembeállító gazdasági nacionalista szólamok. Ezért jó okkal feltételezhető, hogy Biden döntésében a közelgő elnökválasztás megfontolása is szerepet játszott, és részben Donald Trump politikájára reagálva, illetve annak elébe menve hozta azt meg. Az egyik fő tanulság mindenesetre az Európa számára, hogy
folytatnia kell a saját belső, elsősorban megújuló energiaforrásokra történő zöld átállást és az ezzel összefüggő gazdaságfejlesztést,
ami egyszerre szolgálja a kontinens energiafüggetlenedését és növeli versenyképességét a globális nagyhatalmakkal szemben.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·