A tantrikus szex útján
A Bhutáni Királyság szinte összes házán láthatunk hatalmas méretű falloszfestményeket. Az erotikus szimbólum elterjedése Tibet legismertebb szentjének, Drukpa Künli (1455-1529) lámának köszönhető, aki a testi vágyat elutasító, aszketikusabb jellemű keleti mesterekkel ellentétben, kimondottan a szexuális vágyat, az érzelmeket és a nemiséget használta fel a tantrikus bölcsesség eléréséhez és terjesztéséhez.
A Himalája népei kimondottan az unortodox utakat követő jógi miatt alkották meg nyönpa szavukat, amely nagyjából a spontán és intuitív úton elért spiritizmust jelenti.
Künli 25 éves korától a 74. életévében bekövetkezett haláláig úgy vélekedett, hogy
A NŐK SPIRITUÁLIS ÉBREDÉSÉT CSAK AKKOR LEHET BEINDÍTANI, HA NAPONTA TÖBBSZÖR MAGÁÉVÁ TESZI ŐKET, ILLETVE HA A MENETEK KÖZÖTT BORT ÉS TILTOTT HÚST FOGYASZT VELÜK, MAJD AZ AKTUS UTÁN ÉNEKELNEK ÉS TÁNCOLNAK, MAJD SZÉP LEZÁRÁSKÉNT TRÁGÁR SZAVAKKAL EGYMÁS NEMI SZERVEIT lebecsmérlik.
Az Isteni Őrült névvel illetett tantraoktatót annyira nem érdekelték a társadalmi konvenciók, a papság rosszallása, a prűdség, a bigottság és az etikett, hogy a buddhizmus tanítása érdekében rendszeresen magávé tette vendéglátói feleségeit és azok eladósorba került nagykorú lányait is, lehetőleg a férj, az apa elismerő tekintete előtt. A bacchanáliákban gyakran bevonta feleségét Tsewang Dzomot is.
Amikor számít a méret
A hatalmas libidóval megáldott érosz hamar kiérdemelte az „5000 nő szentje” rangot, titulust.
Fizikai teljesítményét annyira csodálatosnak, fennköltnek és tantrikusnak tartották, hogy Közép-Ázsia hölgyei állítólag mind az ő szorításában kívántak spirituálisan fejlődni és szexuális teljesítménye segítségével áldását szerezni. Ha úgy vesszük, személyében egy olyan korai Sigmund Freudot tisztelhetünk, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bebizonyította a szexus és a libidó jelentőségét.
A tibeti buddhisták szerint a láma férfiassága annyira tökéletes varázsvessző volt, hogy külön névvel illett nevén nevezni: a Lángoló Bölcsesség Villáma.
Míg Szikrákat hányó hímtagját a fehérnép szerette, a démonok rettegték.
Az egyik történet szerint amikor az egyik alvilági lény megpróbált elmenekülni előle, a ravasz mester először Sachi nevű kutyájával kiszagoltatta a fenevad vackát, majd lesújtott a dögre a Villám McQueen-jéből kicsapodó mennykövével, hogy a lény sírjára felépíthessen egy buddhista szentélyt.
Valószínűleg Drukpa Künli az a különös szent a világ vallásaiban, akit nemcsak fallosza teremtő és pusztító erejével azonosítanak, hanem annak villámszóró képességével is. Erre a tettre egyik antik viharisten (pl.: Adad, Amurrú, Thor, Indra, Jupiter, Marduk, Soloti, Széth, Tendzsin, Zeusz) sem volt képes. Még a Csillagok háborúja filmek után szabadon 2001-től világvallásként műkődő jedizmus legfőbb villámszórója, a Császár (Palpatine, Sith nevén Darth Sidious) sem.
Bruttó nemzeti boldogság
Ez a négyzet alaprajzú kolostor egyébként valóban létezik. A mítosz és a valóság között csak annyi a különbség, hogy ez a Sopshoka falu feletti félgömb alakú sztúpa és aranyozott pagodában végződő Chimi Lhakhang névre keresztelt templomot nem Drukpa Künli, hanem unokatestvére, Ngawang Chogyal építette fel még 1499-ben.
Bár Bhután templomaiban és erődkolostoraiban, az úgynevezett dzongokban tilos fallikus szimbólumokat elhelyezni – ha ott cölibátust folytató buddhista szerzetesek és apácák is élnek –, ám Chimi Lhakhang a tiltás alól kivétel. Ebben a kolostorban feltűnően sok a kiállított ezüst fogantyúkkal ékesített faragott fityma.
Kiemelkedik a sorból az a húszcentis ezüsttből és és elefántcsontból készült péniszfejű bot, amellyel a kolostor elnöklő lámája azokat a lányokat és nőket veri fejbe, akik gyermeket szeretnének, vagy a már meglévőknek anyagi jólétét és jó egészséget kívánnak.
A születendő gyermek nevét is úgy választják ki ezek a zarándokok, hogy az oltárba helyezett bambuszcédulákra írják rá a leendő fiú és leányneveket. A kolostorban természetesen kiállították Künli láma és hűséges kutyája Sachi, valamint Ngawang szobrait is, amelyek mellett persze ott lógnak Buddha és Avalókitésvara arcképei is.
A templom az elmúlt évtizedben annyira népszerű lett a gyermekáldásban reménykedő nők között világszerte, hogy külön hoteleket kellett nekik felhúzni a közeli folyóvölgyben.
Repülő szervek királysága
A megvilágosodást forradalmasító láma persze nemcsak önmaga által, hanem szóban forgó híres attributuma segítségével is kiterjesztette a buddhizmus kegytárgyainak tárházát. Állítólag neki köszönhető, hogy az ázsiai királyság falvaiban
több száz éve elterjedhetett a házfalakra festett ejakuláló falloszok gyakorlata, amelyekre a helyiek nemcsak termékenységi szimbólumként tekintenek, hanem pletyka- veszekedés- és démonűző, valamint a jólét és a gazdagság jelképeként is.
Ezeket a repülő dildókat ábrázoló festményeket intézményesített graffitiknek is nevezik. Formájuk és kifestésük módja az elmúlt évszázadok alatt nem sokat változott egészen az elmúlt évtizedig. Kínai hatásra ugyanis ezeket a mannaosztókat már úgy ábrázolják, hogy egy hatalmas sárkány is meglovagolja őket.
A bhutáni lakosság pszichéjébe egyébként annyira beolvadt a fallikus szímbólum használata, hogy újabban már éttermek, kávézók külső falaira, teherautók rendszámtábláira, sőt közlekedési táblákra is felpingálják a koitáló szervet.
Szintén népszerűek a fából faragott brokkoládék alkalmazása. Ha több méteresre faragják ki, akkor azokat madárijesztőként használják a mezőgazdasági területeken. Ha kicsire mérik ki a hosszát, akkor azokból négyet mindig az újépítésű házak külső ereszsarkaira akasztanak fel, az ötödiket pedig a központi szobában állítanak fel egy régi játékos népi rituálé során. Persze mindegyik szín mást jelent:
- Nyugatra kerül a fehér (béke, tisztaság és harmónia)
- Délre a piros (gazdagság és hatalom)
- Északra a sárga (jólét)
- Keletre a zöld (védelem)
- A házba a kék (bölcsesség)
Egyes kelet-bhutáni közösségekben egy adott időszakban a falloszszobrokat virággal szórják be, majd alkhohollal (ara) és tejjel locsolják le, hogy így szerezhessenek védelmet a gonosz szellemekkel szemben. A királyság fővárosában Timpuban még az is gyakori, hogy fallosz alakú kanalakkal szervírozzák fel az italokat.
Érdemes megemlíteni, hogy sok bhutáni városlakó szerint már a külföldiek előtt is kínos a falusiaknak ez a nagyon látványos és naív falloszimádata. Viszolygásuk oka abból eredhet, hogy a modernizáció betörésével főleg az értelmiség úgy látja, hogy ez a hagyomány lényegében a nők kizsákmányolásáról és tárgyiasításáról, valamint az emberi test és a szexualitás megszégyenítéséről szól.
English (US) · 
Hungarian (HU) ·