WaPo: Kijev és Washington egymást hibáztatja az ellentámadás kudarcáért

Amerikai és brit tisztek segítettek megtervezni az ukrán tavaszi-nyári ellentámadást, és biztosították az összes kért járművet, de Kijev úgy döntött, hogy háromfelé osztja erőit – olvasható a Washington Post hétfőn megjelent cikkében.

A Post több mint egy tucat munkatársa “több mint 30 magas rangú tisztviselővel” készített interjút Ukrajnából, az Egyesült Államokból és az EU-ból, akik közül csak egy maroknyit neveztek meg név szerint. Az újság következtetése az volt, hogy “az optimizmusban született ellentámadás nem hozta meg a várt ütést, súrlódásokat és kételyeket generálva Washington és Kijev között”.

A németországi Wiesbadenben található amerikai támaszponton állítólag “életképes, részletes hadműveleti tervet” dolgoztak ki a támadásra. A Pentagon azt akarta, hogy az offenzíva április közepén kezdődjön, és a Krímbe vezető “szárazföldi híd” elvágására összpontosítson, Melitopol felé haladva.

Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök akkori elnöke azt tanácsolta az ukránoknak, hogy szabotázscsoportokat is küldjenek az orosz hátországba, mondván, hogy “ne legyen olyan orosz, aki úgy alszik el, hogy ne gondolkodna azon, hogy az éjszaka közepén átvágják-e a torkát” – mondta az egy tisztviselő a lapnak.

A NATO-fegyveres 47. dandárnak, amely olyannyira új, hogy tagjainak 70 százaléka nem rendelkezett harci tapasztalattal, kellett volna az élre állnia.

Semmi sem ment a tervek szerint.

Washington és Kijev “időnként éles nézeteltéréseket mutatott a stratégiát, a taktikát és az időzítést illetően” – írja a Post. A Melitopol felé irányuló koncentrált támadás helyett az ukrán vezetés ragaszkodott ahhoz, hogy Bergyjanszk és Bahmut/Artyomovszk irányába is támadjanak.

Kijev kezdetben több mint 1000 páncélozott járművet követelt, amit Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter “szinte lehetetlennek” tartott. Végül 1500-at kaptak. Néhány járművet azonban kritizáltak az ukránok, mivel “harcra alkalmatlanságuk”, és olyan problémák miatt, mint a hiányzó lánctalpak és a nem megfelelő karbantartás.

Az USA Dél-Koreából biztosította a 155 mm-es tüzérségi lövedékek szállítását, mivel saját maga nem tudott eleget előállítani. Az F-16-os vadászrepülőgépekre vonatkozó kéréseket elutasították a költségekkel kapcsolatos aggályok és az orosz légvédelemmel szembeni sebezhetőségük miatt.

Az USA kilenc ukrán dandárt is kiképzett és felszerelt a NATO hadviselési módszereire. Az ukrán és nyugati hírszerzésen alapuló szimulációk szerint az ukrán dandárok 60-90 nap alatt érték volna el az Azovi-tengert, 30-40%-os veszteségekkel.

“Az általuk végrehajtott terv teljes mértékben megvalósítható volt a rendelkezésükre álló erőkkel, az általunk tervezett ütemterv szerint” – mondta a Postnak egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő.

“Mindent megkaptak, amit ígértek nekik, méghozzá időben” – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.

Az április közepére tervezett támadás végül június elején “lendült mozgásba”. Az ukrán csapatok azonnal aknamezőkben akadtak el, és az orosz tüzérség szétmarcangolta őket.

“Elhamvadt nyugati haditechnikai eszközök – amerikai Bradley-k, német Leopard tankok, aknaszedő járművek – hevertek a csatatéren. A halottak és sebesültek száma lerombolta a morált” – jegyezte meg a Post.

Alig négy nap elteltével Valerij Zaluzsnij tábornok “félredobta” az amerikai doktrínát és tervezést, és kisebb léptékű gyalogsági támadásokra tért át.

A június 15-i, a NATO brüsszeli főhadiszállásán tartott megbeszélésen “a csalódott légkör volt érezhető” – írja a Post. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter – akit szeptemberben menesztettek – arról tájékoztatta Austint, hogy az USA által szállított aknamentesítési eszközök több mint 50%-a már megsemmisült.

A páncélos manőverekre és az áttörésre történő nyugati taktika “nem működött” – mondta egy magas rangú ukrán védelmi tisztviselő.

“Mindezeket a módszereket … el lehet dobni” – mondta. “Mert ez most nem így működik”.

A 47-esek arra számítottak, hogy két napon belül elfoglalják Robotine falut. Ez augusztus 28-ig nem sikerült, és azóta kivonultak a frontvonalnak erről a szakaszáról, és a keletre fekvő Avgyejevka omladozó védelmének megerősítésére indultak.

“A front szinte minden pontján a várakozások és az eredmények eltértek egymástól” – jegyezte meg a Post, amely az ukrajnai morált “fogyatkozónak”, az ügyet pedig “bizonytalannak” minősítette.

Egy brit tisztviselő szerint Kijev célja, hogy visszaszerezze 1991-es határait, “évekbe és sok vérbe fog kerülni”, feltéve, hogy ez egyáltalán lehetséges.