Jövőre sem mászik ki a partra a magyar gazdaság húzóágazata

Továbbra is mérsékelt globális növekedésre számít az Allianz Trade: idén 2,5 százalékos, jövőre 2,3 százalékos bővüléssel, amelyet ugyanakkor a szigorított monetáris politika gazdasági tevékenységre és a foglalkoztatásra gyakorolt kumulatív hatása a jövőben is hátráltat. A vállalati fizetésképtelenségi eljárások számában és gyakoriságában több ágazatban is növekedés várható, illetve akár a nagyvállalatok körében is.

A nemfizetési kockázatot a fiskális és monetáris politikai lépések, a reálkamatlábak alakulása, az alacsonyabb fogyasztás és kereslet, az árrésekre nehezedő tartós nyomás és a finanszírozási kihívások növelik.

A legsérülékenyebb iparágak világszerte az építőipar, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar bizonyos ágazatai, mint az alapanyaggyártás és az autóipar, a szállítmányozás, valamint a vendéglátás, és a hozzá kötődő szektorok. Az elemzésekből kiderül, hogy az építőipar EBIT-árrése (EBIT = kamat és nyereségadó-ráfordítások levonása előtti eredmény) 2022-ben átlagosan és globálisan 5 százalék körüli volt, de az egyes régiók között nagy eltérések vannak. Az építőipariban kritikus tényező a likviditás, a vevőktől kapott előlegek és részletkifizetések nagyban meghatározzák a cégek cash flowját. Bár több építőipari cég likviditási problémákkal küzdött Covid-19 járvány idején, az állami támogatások nagyban segítették a szektor fizetőképességének stabilitását. Jelenleg a szektorspecifikusan továbbra is magas működőtőke igény mellett más típusú problémákkal szembesülnek a szektor szereplői, amelyek nagyrészt a piaci trendekkel és makroösszefüggésekkel cseng egybe, hiszen a kereslet visszaesése, az állami megrendelések csökkenése, a kamatlábak emelkedése és a körbetartozás mind erősebben éreztetik hatásukat az ágazatban.

Az építőipar az egyik legsérülékenyebb

A 2022-ben, nagyrészt a poszt-Covid intézkedések kifutásának köszönhetően, még gazdasági növekedést tapasztaltunk, ugyanakkor régiónkban 2023-ra megjelent a recesszió. Idén a térség legtöbb országában még átlagosan kétszámjegyű marad az infláció, az erre vonatkozó célokat 2025 előtt nem fogják elérni ezek az államok. A jelentős ikerdeficitek 2023-ban és 2024-ben szigorú monetáris és költségvetési politikát tesznek szükségessé, amit a globális likviditási feltételek szigorodása, a tartós infláció, a gyors bérnövekedés, valamint a régióban a devizák volatilitása is megkövetel. A hitelek központi támogatása visszaszorult és az EU-s források is csökkentek. Az elérhető támogatások egy része célzottan az energiahatékonyság javítására, illetve az alternatív energiaforrások bevonására áll rendelkezésre. Mindezek miatt az elemzés szerint

Megmutatkoznak a szektorális gondok

Hazánkban az építőipari teljesítményt tekintve egyértelműen látható a beruházási kedv csökkenése már 2022 közepétől és ez a trend 2023-ban is folytatódott, továbbá a hiányzó források hatásaként az állami központi költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek csökkenése is tovább gyengítette a szektort. Ezek a tényezők az új szerződések számában is megmutatkoztak, hiszen 2023 első nyolc hónapjában az építőipari termelés 4,7 százalékkal, míg a szerződésállomány 23,9 százalékkal csökkent.

A magyarországi felszámolási eljárások mértéke a globális trendekhez igazodik, de nemzetközi összehasonlításban is rekordnagyságot ért el. Szektorális bontásban még mindig elmondható, hogy ugyanúgy, mint a korábbi időszakban, 2023 első félévében is az építőiparhoz kötődött az eljárások jelentős része. A rekordméretű felszámolások jelentős részének egyfajta magyarázata, hogy azok fele az alvó, zéró árbevételű, vagy nem működő cégekhez, valamint további 41,8 százalék a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásokhoz köthető. A felszámolások között a 700 millió és 3,5 milliárd forintos bevételű vállalatok mindössze 2 százalékban találhatóak meg, míg a 3,5 milliárd forint árbevétel feletti szervezetek csupán 0,2 százalékban.

Nemrég az építésgazdaság mélyrepülésének okait elemezte az Indexnek az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Koji László többek között arról beszélt, hogy nincs könnyű helyzetben az építőipar, illetve építőipari vállalatok. „A korábbiakhoz képest jelenleg ötször annyit kell evezni, hogy a csónak legalább egy helyben maradjon, és ne hátrafelé sodródjon” – szimbolizálta az aktuális állapotot.

Összefoglalásként elmondható, hogy a felszámolási eljárások lényegében minden cégméret esetében növekedtek az előző évekhez képest, de az arányok nem változtak, azaz továbbra is a felszámolt vállalatok jelentős része inaktív cégekhez, valamint 200 millió forint alatti árbevételű cégekhez kötődik. A növekmény egyértelműen egybecseng a gazdaság lassulásával, az építőipari teljesítmény csökkenésével, ugyanakkor poszt-Covid hatást, valamint az adó- és jogszabályi környezet változását (például a kata adónem módosulása), valamint a magas cégpenetrációt is figyelembe kell venni az értelmezésekor.

Idén az előző évekhez képest jelentősen növekedett a késedelmes jelentések, a fizetési átütemezések és a követelésbehajtási eljárások száma mind magyar, mind pedig exportügyekben. Így egyértelműen látszódnak a támogatások csökkenése, a gazdaság lassulása, az inflációs nyomás, és a változó kamatkörnyezet hatásai, valamint az egyes ágazatok szektorális problémái

– mondta Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója.

Ez a trend várhatóan velünk marad egy ideig, a kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot pedig csak tetézik a vis maior tényezők, valamint az egyes ágazatokban megjelenő, nehezen kalkulálható kockázatok, mint a geopolitikai környezet, a kibertámadások, vagy a költségvetési csalásokhoz köthető ügyek. Az előrejelzések szerint a gazdaság lassulása, a forgási sebességek növekedése és az exportpiacok kiszámíthatatlansága nyomán felértékelődik a hitelbiztosítás szerepe. A „szűkebb” esztendőkben érdemes a követelések biztonságos térülésére és a fizetésképtelenségi eljárásokból adódó kockázat kivédésére fektetni a hangsúlyt”  – érzékeltette a lehetséges megoldást a szakember.

(Borítókép: munkások dolgoznak egy építőipari beruházáson / Getty Images)