Magyarország miatt háború indult az EU-ban, eurómilliárdos téttel

Az Európai Parlament jogi bizottsága szinte egyhangúlag, 16 igen, egy nem szavazattal és tartózkodás nélkül szavazott, hogy feljelenti az Európai Bizottságot. Arra hivatkozva tették ezt, hogy szerintük Brüsszel megsértette azt a kötelezettségét, hogy megvédje az uniós adófizetők pénzét az esetleges magyarországi visszaélésektől. A lépés erős üzenet Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, aki az európai parlamenti képviselőktől a ciklusa végén, az újraválasztási kampánya közepén kapott így erős kritikát. Azzal vádolják, hogy kapitulált Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, aki vétókat lengetett be az Európai Tanács decemberi csúcstalálkozójára az ukrán EU-csatlakozás és a Kijevnek szánt pénzügyi támogatások esetében.

Mint emlékezetes, az Európai Bizottság december közepén, az uniós csúcs előtt valóban feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást, miután a két utolsó rendeletet is kihirdette a magyar kormány az igazságügyi reform kapcsán. Bár már sokszor leírtuk, de fontos tisztázni, hogy a magyar EU-s kifizetéseket tavaly év végéig több uniós eljárás is blokkolta. A legnagyobb akadályt a horizontális feljogosító feltételek teljesítése jelentette.

Ez a 2021-2027-es hétéves költségvetés kikötése, mely szerint csak a független igazságszolgáltatási rendszerrel bíró tagállamok kaphatnak kohéziós forrásokat. Ez a kritérium addig blokkolt minden kifizetést a 21,7 milliárd eurós magyar fejlesztési keretből, amíg nem teljesítette a kormány.

Mellette fut a jogállamisági eljárásként emlegetett kondicionalitási procedúra, amelyet még mindig nem zárt le a Bizottság. Ebben 17 követelménynek kell megfelelni, köztük szerepel az igazságügyi rendszer függetlensége is. Ez is közte van a 27 szupermérföldkőnek, amelyet a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz kifizetéséhez kellene teljesíteni. Pontosabban az igazságügyi reform után már csak 21 költségvetési szabályokkal összefüggő szupermérföldkőtől függ a kifizetések elindítása, valamint a teljes 5,8 milliárd eurónyi RRF-támogatás és a RePowerEU-fejezet további 4,6 milliárd eurója. Ezek csak az összes követelmény teljesítése és a projektek megvalósítása után utalhatók el a magyar költségvetésnek.

Decemberben a Bizottság kijelentette, hogy a horizontális feljogosító feltételek – tehát a 4 igazságügyi tárgyú elvárás, amely a másik két fontos eljárásban is megjelenik – teljesültek.

AZONBAN A KONDICIONALITÁSI ELJÁRÁSNÁL ÉS A SZUPERMÉRFÖLDKÖVEK ESETÉBEN IS AZT MONDTÁK, HOGY AZ OTTANI KÖVETELMÉNYEK NEM TELJESÜLTEK.

Miért is perelik az Európai Bizottságot?

Daniel Freund, a zöldek EP-képviselője, az EP jogi bizottság tagja Strasbourgban a Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Bizottság ellen szilárd jogi érvelésük van.

Úgy gondoljuk, hogy komoly bizonyítékaink vannak, mivel a Bizottság ellentmondásba keveredett azzal kapcsolatban, hogy Magyarország tiszteletben tartja-e a jogállamiságot a két különböző decemberi értékeléssel.

Freund kiemelte továbbá, hogy miután a horizontális feljogosító feltételek egy része a bíróságok függetlenségének fenntartásáról szólt, amely elvet az Európai Unió Bírósága következetesen támogat, az Európai Bizottság ellen megállhat a keresetük, ha azt a héten vagy a következő időszakban az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola kiengedi az uniós bíróságra.

Az EP-s politikus úgy látja, hogy az Európai Néppárt (EPP) tagjai által is támogatott jogi lépés erős üzenet von der Leyen számára, hogy "a jogállamiságot nem szabad veszélyeztetni az Orbán Viktorral kötött politikai alkuk érdekében." A végső döntés az Európai Parlament Európai Bírósághoz fordulásáról várhatóan csütörtökön, az EP-s képviselőcsoportok vezetőinek találkozóján születik meg.

Az Európai Bizottság a jogi kihívásra reagálva azt közölte a Portfolio-val, hogy szigorú határidőket és feltételeket tartott be, és hangsúlyozta, hogy Magyarország benyújtotta az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos összes szükséges bizonyítékot. A szóvivő kijelentette: "A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt".

A zöldpárti EP-képviselő a Portfolio-nak Strasbourgban úgy érvelt, hogy még ha Magyarország teljesítette is a szükséges feltételeket, a reformok, amelyekről a Bizottság tárgyalt a magyar kormánnyal, nem voltak megfelelők. Kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíti-e a szükséges feltételeket, és aggodalmát fejezte ki az esetleges pénzügyi károk miatt. "Úgy fogadta el a Bizottság a jogállamisági kritériumok teljesítését, hogy közben a magyar parlament olyan jogállamiságot veszélyeztető törvényt fogadott el, mint a szuverenitásvédelmi jogszabálycsomag" – sorolta lapunknak aggályait.

Felvázolta az uniós bírósági eljárást, amely a Bizottság határozatának érvénytelenítését célozza, ami - ha sikerrel jár - jogellenessé tenné a 10,2 milliárd euró kifizetését Magyarországnak. Kérdésünkre azt mondta, hogy a pénzeszközök esetleges befagyasztásával kapcsolatban a bíróság – ha befogadja a keresetet – dönthet ideiglenes intézkedésekről, ami akár az eljárás végéig befagyaszthatja a Magyarországnak történő jövőbeli kifizetéseket.

Hangsúlyozta azonban a bírósági gyakorlatot, hogy jellemzően 19 hónapig tart az ítélethozatal az EUB-nál, tehát sokára születhet döntés a Bizottság ellen indított perben.

Ahogy arról többször írtunk, az Európai Bizottság módszeresen tagadta, hogy politikai alkut kötne a magyar kormánnyal, nevezetesen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vétóit próbálták megváltani a kohéziós források kifizetésének részleges feloldásával. Brüsszel arra hivatkozott, hogy a jogállamisági elvárások őket is kötik, tehát nem lehetnek sem szigorúbbak, sem lazábbak egy tagállammal az ilyen eljárásokban.

Másrészt azt is többször kiejelentették eddigi érvelésükben, hogy végül a decemberi csúcson a magyar kormányfő megvétózta az ukrán csatlakozásnál sokkal fontosabb 100 milliárd eurós közös költségvetést érintő felülvizsgálati javaslatot. Tehát látszik, hogy a források feloldásával nem kötöttek ilyen "üzletet".

Azt is állították bizottsági források, hogy a magyar kormány szándékosan húzta az időt, hogy időben egybe essen az EU-csúcs és a 10,2 milliárd euró feloldása.

Freund lapunknak erre reagálva azt mondta, hogy szerinte egy olyan alkura kerülhetett sor, amelynek keretében Magyarország visszavonta az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos vétójogát, cserébe a pénzeszközök befagyasztásának feloldásáért. Rámutatott a Bizottság döntésének példátlan gyorsaságára: kevesebb mint négy órával azután, hogy Magyarország közzétette a vonatkozó jogszabályokat, Brüsszel is jóváhagyta a kifizetéseket.

Majd azt is szinte példátlanul ritka jelenségnek nevezte, hogy decemberben, karácsony után több hivatalnokot visszarendelve teljesítette is az első kifizetéseket a Bizottság a magyar költségvetés felé. Így Freund szerint elhárult az akadály a februári rendkívüli uniós csúcson, mert a magyar kormány garanciát kapott, hogy nemcsak feloldják a forrásokat, azokat tényleg ki is fizeti Brüsszel.

A magyar és a lengyel esetet összehasonlítva a német EP-képviselő kiemelte, hogy a varsói kormány messzemenő reformokat hajt végre, de ezzel együtt a Lengyelországnak szánt pénzeszközök felszabadítása is elhamarkodott lehet. Fokozatosabb megközelítést és a tényleges végrehajtás óvatos nyomon követését szorgalmazna a zöldpárti politikus.

Ami a bírósági eljárás menetrendjét illeti, Freund az ilyen eljárások átlagos időtartamát 19 hónapra becsülte, de hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés az Európai Parlament következő ciklusában születik meg. A politikai helyzet esetleges változásait firtató kérdésre Freund bizakodását fejezte ki, hogy a jelenlegi konzervatív-szociáldemokrata-zöld-liberális többség marad meg, nem veszik át a mérsékeltektől a hatalmat a jobboldalibb, vagy euroszkeptikus pártok. Ezért a politikus nem tart attól, hogy a júniusi választások után visszavonnák a törvényt

Végezetül Freund felvázolta a következő lépéseket a Portfolio-nak, jelezve, hogy Roberta Metsola elnök asszonyon múlik, hogy az ügyet közvetlenül Luxemburgba küldi-e, az Elnökök Értekezlete elé terjeszti-e, vagy a plenáris ülés elé viszi. Erről a döntés csütörtökön várható.

Jól látható, hogy egyelőre inkább valószínűtlen, hogy az elkövetkező 1-1,5 évben a magyar uniós kifizetéseket újra felfüggesztenék az EP által a Bizottság ellen indítandó perben. Erre kis esély csak akkor mutatkozik, ha a keresetet átengedi Roberta Metsola, a bíróság pedig az eljárás végéig leállítja a vitatott kifizetéseket. Ez azonban a valószínűtlenebb forgatókönyv: várhatóan az eljárás végén, egy a Bizottsággal szembeni kedvezőtlen ítélet vezethet korrekciókhoz.

Miután eddig még soha nem folytatott ilyen eljárást az Európai Unió Bírósága, a precedensteremtési jog miatt a lehető legóvatosabb intézkedések várhatók a tárgyalás folyamán.

Az Európai Unió Bírósága az üggyel kapcsolatban közölte velünk, hogy a legfőbb szankció a decemberi határozat visszavonása lehet, ebben az esetben a Bizottság feladata lenne meghatározni, hogyan kell végrehajtania a 10,2 milliárd euró kifizetését engedélyező döntés korrekcióját, milyen megoldást találnak a források visszaszerzésére. Szakértők szerint pedig elképzelhető olyan döntés is, hogy az Európai Bizottságot pénzbírság megfizetésére kötelezik – hiszen valójában a szervezet a perelt fél –, de valószínűbb, hogy csak a jövőbeni transzferek leállítását kérik.

Címlapkép: Daniel Freund az Európai Parlament március 12-i plenáris ülésén. A kép forrása: EU.