Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, ami meghosszabbítaná az Észak-Korea elleni, főleg a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos szankciók végrehajtását felügyelő ENSZ-szakértők csoportjának mandátumát.
Kína tartózkodott a határozat szavazásánál, míg a Biztonsági Tanács többi 13 tagállama igennel szavazott, de ha a tanács egy állandó tagja, például Oroszország, a határozat ellen szavaz, azt nem lehet elfogadni. Oroszország még sosem akadályozta a szakértői testület munkáját, az orosz ENSZ-nagykövet szerint a Phenjan elleni nemzetközi szankciók elvesztették jelentőségüket.
A vétó a szakértői testület végét jelenti, legalábbis egyelőre, amikor áprilisban lejár a mandátuma. Ez nem jelenti a szankciók feloldását, de megakadályozza, hogy az ENSZ naprakész információkhoz jusson a szankciókkal sújtott észak-koreai tevékenységekről.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt mondta, a Nyugat megpróbálja megfojtani Észak-Koreát. Szerinte a bizottságra már nincs szükség, mivel az „érdektelen és a félsziget problémáival nem arányos kérdésekkel” foglalkozik. Ehelyett az orosz diplomata a szankciórendszer újraértékelését javasolta a BT-nek, amit Kína is támogatott.
Nyugati országok elítélték Moszkva döntését. Az ülés után kiadott nyilatkozatban az USA, Franciaország, Dél-Korea, Japán és az Egyesült Királyság kifejezte „mélységes csalódottságát” a szavazás eredménye miatt. Az EU a nyugati szövetségeseivel együtt úgy vélekedett, hogy Oroszország a vétóval megpróbálja eltitkolni a Phenjan és Moszkva közötti illegális fegyverszállításokat. „Ez súlyos következményekkel jár a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtására és a Phenjan destabilizáló intézkedéseire való reagálásra”, és „aláássa a globális non-proliferációs (a nukleáris fegyverkezés visszaszorítását célzó) struktúrát” – figyelmeztetett az EU.
Észak-Koreára 2006 óta vonatkoznak az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nukleáris programjával kapcsolatos szankciói, amiket 2016-ban és 2017-ben többször is szigorítottak. De Oroszország és Kína 2019 óta – különösen az észak-koreai lakosság humanitárius helyzetét hangsúlyozva – a határozatlan hatályú szankciók megszüntetését követeli.
Az orosz külügyminisztérium közölte: „A nemzetközi korlátozások hosszú évek óta nem segítettek a térség biztonsági helyzetének javításában. Ellenkezőleg, a szankciók felülvizsgálatára és enyhítésére szolgáló mechanizmusok hiányában ez az eszköz a bizalomépítés és a politikai párbeszéd fenntartásának egyik fő akadálya.”
„A Koreai-félsziget jelenlegi helyzete továbbra is feszült, és a szankciók válogatás nélküli bevezetése nem oldja meg a problémát” – véli a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Észak-Korea az elmúlt két évben több rakétakísérletet hajtott végre, és fokozta retorikáját a fő ellenségnek tekintett Dél-Koreával és az USA-val szemben is. Phenjan magatartása arra késztette Dél-Koreát, hogy tovább bővítse katonai együttműködését az USA-val.
Oroszország nemrég olajat szállít Észak-Koreának, ezzel megszegve azokat az ENSZ-szankciókat, amiket maga írt alá: a márciusi közvetlen tengeri szállítások az elsők azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa – Moszkva jóváhagyásával – 2017-ben szigorú korlátozást írt elő az olajszállításra, válaszul a phenjani atomfegyver-kísérletekre. (Euronews, MTI)
English (US) · 
Hungarian (HU) ·