Furcsa, látszólag óvatos, valójában jelentős kihatású döntést hoztak az Európai Parlamentben, ami akár hosszútávon kitolhatja a hagyományos benzines és dízelmotorú járművek értékesítésének betiltását. Ettől még persze az európai autógyártóknak már az idei évtől kezdődően büntetésekkel kell szembenézniük, mivel az új belső égésű motorok betiltására vonatkozó szabályok már évekkel az értékesítésük a tervezett 2035-ben esedékes teljes betiltása előtt érvényessé váltak, tehát már most kvótákat kell betartaniuk a teljes flotta esetében az újautó-értékesítéseknél: az állományban fokozatosan növelniük kell az e-meghajtású autók arányát, vagy bírságot kapnak.
Viszont csütörtökön az Európai Parlament a különböző típusú járművekből származó károsanyag-kibocsátás visszaszorítását célzó jelentős lépésként jóváhagyta a személygépkocsik, furgonok, buszok, teherautók és pótkocsik által okozott szennyezés visszaszorítását célzó új uniós szabályokat.
Az Euro 7-es rendelet elfogadása előrelépést jelent a járműkibocsátásra vonatkozó szigorúbb előírások megállapításában, biztosítva, hogy a járművek teljes élettartamuk alatt tisztábbak maradjanak. Közben viszont időt nyernek a nagyobb autógyártók, hogy alkalmazkodjanak a követelményekhez, nemcsak az e-autók értékesítésével teljesíthetik a kibocsátáscsökkentési előírásokat.
A Parlament 297 igen szavazattal, 190 nem ellenében és 37 tartózkodás mellett jóváhagyta a Tanáccsal kötött megállapodást, hangsúlyozva, hogy a járműveknek hosszabb ideig kell megfelelniük a szigorúbb előírásoknak. A rendelet fenntartja a személygépkocsikra és a furgonokra vonatkozó jelenlegi Euro 6-os vizsgálati feltételeket és kipufogógáz-kibocsátási határértékeket, míg a buszokra és a tehergépkocsikra szigorúbb határértékeket ír elő mind laboratóriumi, mind valós vezetési körülmények között.
Vagyis bár szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, de nem kell teljes erőbedobással az elektrifikáció felé ellépniük.
Itt szorít, ott lazít
Az új rendeletek fontos rendelkezése a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó fékrészecske-kibocsátási határértékek (PM10), valamint az elektromos és hibrid járművek akkumulátorainak tartósságára vonatkozó minimális teljesítménykövetelmények bevezetése, illetve szigorítása. Ez az átfogó megközelítés a járműüzemeltetés valamennyi aspektusából származó kibocsátást hivatott kezelni, beleértve a nem kipufogógáz-forrásokat, például a fékek és a gumiabroncsok kopását is, de az akkumulátorpanelek újrahasznosítását is.
Annak érdekében, hogy a fogyasztók kiterjedtebb tájékoztatást kapjanak a járművek környezetvédelmi teljesítményéről, minden egyes járműre vonatkozó járműútlevelet vezetnek be, amely olyan adatokat tartalmaz, mint a szennyezőanyag-kibocsátási határértékek, a CO2-kibocsátás, az üzemanyag- és elektromos energiafogyasztás, az elektromos hatótávolság és az akkumulátorok tartóssága.
Emellett a járműhasználók hozzáférhetnek az üzemanyag-fogyasztásról, az akkumulátorok állapotáról, a szennyezőanyag-kibocsátásról és más,
a fedélzeti rendszerek és monitorok által generált releváns valós idejű adatokhoz.
Az Euro 7 rendelet az 1992 óta hatályos Euro kibocsátási szabványokra épül, fokozatosan szigorítva az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket és korszerűsítve a vizsgálati eljárásokat. A különböző üzemanyag-technológiákat - beleértve a benzin, a dízel, az elektromos hajtásláncot és az alternatív üzemanyagokat – használó járműveket is magában foglaló új szabványok célja a kibocsátások hatékonyabb ellenőrzése és a tisztább közlekedés felé való átmenet előmozdítása.
E rendeletek elfogadásával az Európai Parlament egyszerre próbál megfelelni az uniós emberek igényeinek, akik még nem készültek fel az e-autós forradalomra, az autógyártóknak, akik egyelőre küzdenek, hogy megfelelő mennyiségű és hatékonyságú elektromos járművet gyártsanak. Viszont a mostani lépés azt is magával hozza, hogy technológiailag szintet lépjenek az autógyártók: az akkumulátorok élettartamára vonatkozó előírások javítása komoly kihívást jelent majd. Cserébe viszont az EU így akarja biztosítani az unión kívüli energiaforrásoktól, alapanyagoktól való függőségét.
A kiskapus rendeletek összhangban vannak az EU tágabb éghajlat-politikai célkitűzéseivel, köztük a Fit for 55 csomaggal, amely 2030-ig az új járművek CO2-kibocsátásának jelentős csökkentését írja elő, és 2035-ig a teljes kibocsátáscsökkentést célozza meg.
Alexandr Vondra cseh ECR-es EP-képviselő, a rendelet előadója üdvözölte, hogy a megállapodás egyensúlyt teremt a környezetvédelmi célkitűzések és a gyártók érdekei között, hangsúlyozva a fogyasztók számára a megfizethetőség fontosságát, valamint azt, hogy az autóipar képes legyen alkalmazkodni az ágazat átalakulásához. Kiemelte, hogy a rendelet a fékek és a gumiabroncsok kibocsátásának kezelésére összpontosít, ugyanakkor szigorúbb tartóssági és garanciakövetelményeket biztosít az akkumulátorok esetében.
A folyamat következő lépése az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyása, mielőtt a rendelet hatályba léphet. A kezdeményezés a Bizottság 2022 novemberében tett, a belső égésű motorral hajtott járművekre vonatkozó szigorúbb légszennyezőanyag-kibocsátási előírásokra vonatkozó javaslatát követi, de annál sok szempontból kevésbé szigorúbb lett az EU-s autógyártók panaszai miatt.
Címlapkép forrása: Shutterstock
English (US) · 
Hungarian (HU) ·