A 2024-es európai parlamenti választások előtt a külföldi beavatkozással és dezinformációs kampányokkal kapcsolatos növekvő aggodalmakra reagálva az EP összehangolt stratégiát sürget az EU ellenállóképességének megerősítésére és a demokratikus folyamatok védelmére. Az uniós országok titkosszolgálatai sorra számolnak be orosz, vagy más külföldi állami támogatással működő szervezetek dezinformációs kampányairól és hackertámadásairól. Mindez pedig – ahogy a brexit-népszavazásnál vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásnál látszott – súlyos veszélyt jelent az uniós demokratikus rendszerekre, az egyes országok belpolitikai viszonyaira is.
Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozással, köztük a dezinformációval foglalkozó különbizottság egy új jelentésben számolt be arról a láthatatlan, hibrid háborúról és az ezzel járó fenyegetésekről, amelyek egyre kifinomultabbá váltak.
A dezinformációs kampányok és egyéb digitális hadviselési formák sikerét az adja, hogy az online platformok megkerülhetetlenné váltak az elmúlt 15-20 évben, viszont a közösségi felületek szabályozása még mindig nem elég szigorú, ha álhírek terjesztéséről van szó.
A jelentés külön kiemeli, hogy ezeket nem az egyes tagállamokon belül működő politikai szereplők irányítják a legtöbbször, hanem EU-n kívüli szereplők (például Oroszország, Kína, de megemlíthető még Irán is). Ráadásul hiába ismertek az ilyen dezinformációs taktikák, a választási folyamatok minden EU-s országban, Magyarországtól Franciaországon át egészen Svédországig sebezhetők.
Az EP állásfoglalásában aggasztónak nevezik a politikai tevékenységek külföldi szereplők által történő rejtett finanszírozását is. Bár a magyar kormány tavaly decemberben egy hasonló tartalmú állítást fogalmazott meg a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásakor, az EP-ben a Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg az állásfoglalást.
A jelentés egy másik eleme a kiberbiztonság javítására és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség fokozására vonatkozó javaslat: az EP-képviselők további jogszabályokat és az uniós intézmények és a tagállamok közötti jobb koordinációt szorgalmaznak. Az intézkedések között szerepel a belső kibervédelmi rendszerek teljes körű auditálása és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem kockázatalapú megközelítésének elfogadása.
A legmeglepőbb a jelentésben, hogy sürgeti a Kína elleni fellépést, amelyet korábban a kényes diplomáciai kapcsolatok miatt az egész uniós rendszer került. Most viszont azt írják, a tagállamoknak és a hatóságaiknak
felül kell vizsgálniuk a kínai partnerségi kapcsolatokat az európai egyetemeken, és azonnal meg kell szüntetniük a kínai hadsereg által közvetlenül finanszírozott vagy azzal kapcsolatban álló kutatóintézetekkel való együttműködést.
Ennek kapcsán sürgetik, hogy fokozzák az átláthatóságot az akadémiai és kutatóintézetek külföldi partnerségeinél és azok finanszírozási hátterénél. A tagállamoknak és az uniós hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a tengerentúli kínai rendőrőrsök állítólagos létezését, és összehangoltan fel kell lépniük a kínai Egyesült Front európai tevékenységével kapcsolatos illegális tevékenységek ellen, és azonnal be kell zárniuk azokat. Érdekesség, hogy a kínai rendőrségek működése kapcsán nem rég a magyar kormány és Peking erősebb együttműködésről tárgyalt.
Fontosnak tartjuk az új kezdeményezéseket és a meglévő rendelkezések érvényesítését magában foglaló, összehangolt uniós szintű stratégiák alkalmazását. Sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékony védelmi csomagokat és jogszabályi kereteket a hibrid fenyegetések elleni küzdelem érdekében, ugyanakkor hangsúlyozzák a nemzetközi partnerekkel való együttműködés fontosságát – mondta el Vladimir Bilčík szlovák néppárti európai parlamenti képviselő, a jelentés egyik előadója.
Bilčík a Portfolio-nak elmondta, hogy a júniusi EP-választások előtt a legnagyobb problémát a rosszindulatú EU-n kívüli szereplők által alkalmazott különböző módszerek, beleértve a politikai szereplők illegális támogatását és a manipulatív dezinformáció terjesztését jelentik a legnagyobb veszélyt.
Kiemelte a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez (DSA) hasonló jogszabályok fontosságát e fenyegetések elleni küzdelemben, és kijelentette:
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény valódi jogi kötelezettséget ró a platformokra a dezinformáció elleni küzdelemre. Jogi alapot kaptunk a felelősségre vonásukra, már nem tárhatják szét a kezüket, hogy nem felelősek az álhírek terjesztéséért” – jelentette ki a Portfolio kérdésére.
Úgy látja, hogy az súlyos kockázatot jelent, hogy sok országban hagyományosan alacsony az EP-választásokon való részvétel. Így egyes csoportok választási részvételének befolyásolása a dezinformációs kampányok által erős hatást gyakorolhat, mert kisebb tömegek szavazata is arányaiban nagyobb politikai hatással jár
„Sajnálatos módon Szlovákia is ki volt téve a nemzeti választásokba való külföldi beavatkozásnak Oroszország és az orosz hírszerző szolgálatok részéről...De ezzel a problémával nemcsak az én országomban, hanem néhány más országban is szembe kell néznünk” – jelentette ki a szlovák politikus.
Bilčík kitért a fiatal választók online dezinformációra való fogékonyságára is, kijelentve:
„Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok jellemzően tudatosabbak, mint az idősebb választók, akik sokkal fogékonyabbak a befolyásolási kísérletekre” – magyarázta a politikus. Úgy gondolja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló törvény maradéktalan végrehajtását kell megvizsgálniuk minden tagállamban, minden nyelven, mert így hatástalaníthatók a platformszolgáltatók segítségével az agresszív dezinformációs aktivitások.
Címlapkép forrása: Getty Images
English (US) · 
Hungarian (HU) ·